Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Tuba Lajos: Környezetvédelem
368 Tuba Lajos A környezetvédelem a környezet állapotát annak összetevői, elsősorban a levegő, a víz, a talaj, a geológiai aljzat és az élővilág leírásával jellemzi. Dél-Szlovákia helyzete ilyen szempontból az alábbi képet mutatja. ges. Ilyen szempontból a környezetvédelem elsősorban a levegőt, a vizet, a talajt és az élővilágot ért hatásokat tanulmányozza. 2.1. Levegő 1.2. Törvényi szabályozás A kilencvenes évek elején a demokratikus államigazgatás kialakítása során mind szövetségi, mind pedig szlovákiai szinten környezetvédelmi bizottságot hoztak létre. Ezek központi államigazgatási hatáskörökkel rendelkeztek, de az akkori politikai vezetés a névvel a környezetvédelem interdiszciplináris jellegét igyekezett hangsúlyozni. Ezt 1993-ban, az ország önállósodásával környezetvédelmi minisztériummá alakították át. Ugyancsak hányatott sorsa volt az alacsonyabb szintű környezetvédelmi közigazgatásnak is. A kilencvenes évek elején egészen körzeti szintig önálló környezetvédelmi államigazgatási hivatalokat hoztak létre. Ezeket az 1996-os államigazgatási reform során megszüntették, és hatáskörüket a belügyminisztériumhoz tartozó járási hivatalok vették át. A 2002-es közigazgatási reform során a hatáskörök nagy része az önkormányzatokhoz került, 2004-től pedig a megmaradt államigazgatási hatásköröket újra az önálló környezetvédelmi hivatalok hálózata gyakorolja. Emellett 1989 után kiépült a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség, a Szlovák Természetvédelmi Ügynökség és a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet hálózata. A jogalkotásra mindvégig hatással voltak a különféle külföldi folyamatok: a kilencvenes évek első felében a Rio de Janeiró-i konferencia által ajánlott fenntartható fejlődés elveinek átvétele, az évtized vége felé pedig az Európai Unió joganyagának átvétele. 2004 februárjában 13 szakterületen 147 hatályos környezetvédelmi jogszabály létezett. A legtöbb (47) a természetvédelem területén. 2. KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK A környezet állapotának leírása leginkább az egyes összetevők helyzetén keresztül lehetséA levegőszennyezésnek különféle összetevői vannak, ezek fő csoportjai a szilárd részecskék, a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid, illetve az illő szerves vegyületek (főként szénhidrogének és aldehidek, VOC). A Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség által elkészített területi szintézis során a következő szenynyezettségi határértékkel számoltak: — szilárd részecskék 35 mikrogramm köbmétereként, — kén-dioxid 15 mikrogramm köbmétereként, — nitrogén-oxidok 10 mikrogramm köbmétereként, — szén-monoxid 810 mikrogramm köbmétereként, — VOC 0,2 mikrogramm köbmétereként. Ezek alapján Dél-Szlovákiában a leginkább szennyezett területek közé, ahol a szennyezés legalább négy kategóriában meghaladja a feltüntetett határértéket, a Hemád völgyének Kassától délre eső része, illetve Galánta és Vágsellye környéke került. Erősen szennyezett területnek (legalább három kategóriában meghaladja a határértéket) Pozsony, Érsekújvár, Léva, Losonc, Rozsnyó és környéke, valamint Nagykapos számít. A 2001-es adatok alapján a legnagyobb levegőszennyezést okozó ipari üzemek listáján Dél-Szlovákiában a következők szerepelnek: Slovnaft (Pozsony), Eastern Sugar Slovensko (előtte: Juhocukor) (Dunaszerdahely), Duslo (Vágsellye), Glassner Cementgyár (Zsére), Szlovák Gázmüvek (Nyitraivánka, Nagyzellő, Almágy, Nagykapos), Assi Domän Packing (Párkány), Tornai Cementgyár, U. S. Steel (előtte: Kelet-szlovákiai Vasmű) Kassa), Szlovák Villamos Művek (kassai távfűtőmű, vajáni hőerőmű). Az egyes szennyezésfajták szerint regionálisan nagy különbségek tapasztalhatók. A szilárd részecskeszennyezés (pernye és hamu) ma már nem jelent komoly problémát,
