Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Peter Pažitny: Az egészségügy és a déli régiók lakosságának egészségi állapota
Az egészségügy és a déli régiók lakosságának egészségi állapota 359 6. táblázat A 2003. június l-jével bevezetett térítési díjak összege A díj összege Milyen jogcímen Kinél marad J áróbeteg-alape 1 látás 20 Sk orvos felkeresése háziorvos Járóbeteg-szakellátás 20 Sk orvos felkeresése szakorvos Kórházi kezelés (étkezés, szállás)50 Sk egy napi ellátás kórház Betegszállítás 2 Sk megtett út (km)szállító Gyógyszerfelírás 20 Sk vény felírásáért 5 Sk gyógyszerész 15 Sk egészség-biztosítási pénztár Megjegyzés: A térítési díjak bevezetésének szociális hatásait enyhítik a bizonyos szociális csoportok számára biztosított kivételek, ezeket az 1995. évi 98. számú törvény részletesen szabályozza. kért, ha annak az ára 30 000 korona. Tehát az a fontos, hogy az ilyen javak árát a lakosság valóban tudatosítja és el is fogadja. Más a helyzet azonban olyan javak esetében, mint a műveltség és az egészségügy, ezek értékét és értékességét nem tudatosítjuk. A beteg például mindeddig egy koronát sem fizetett egy autó (400 000 korona) árszintjén mozgó bonyolult műtétért, vagy egy olyan drága gyógyszerért, amelynek a költsége eléri a televízióét (tehát 30 000 koronát). A beteg szemszögéből nézve a marginális költségek nagysága 0, ennélfogva nulla értéket tulajdonít az egészségügyi ellátásnak is. így a televízió és a irága gyógyszer értékessége közötti különbség - azonos ráfordítás mellett - szakadéknyi. Egyszerűen fogalmazva: az ingyenes egészségügyi ellátást a betegek nem tartják értékesnek. Rendszerint háromfajta helytelen magatarásforma jelentkezéséhez vezet az, ha a fogyasztott javaknak nem tulajdonítunk értéket. Ezek közül az első a felelősség hiánya, amely tz egyéni kockázat hiányával társulva morális íazardírozásba torkollik, amikor is minden leldismeret-furdalás nélkül olyan rizikófaktorokiak tesszük ki a testünket, mint amilyen a doíányzás, az alkoholfogyasztás, a helytelen életmód, hiszen végül is a gyógykezelés költségeit íem az fizeti, aki ilyen életmódot folytat. A násodik az egészségügyi ellátás túlzott mértéül igénybevétele. Az ilyen magatartás jele az igészségügyi javak fogyasztása reális igény megléte nélkül. Harmadsorban az az igény jeentkezik, hogy a beteg köszönetét másképpen, léldául hálapénz formájában rója le. A térítési líj bevezetésekor az egészségügyi tárca az ilábbi hipotézisből indult ki: 1. Az orvosnál tett látogatások gyakoriságának csökkentésével csökkenteni kell az egészségügyi ellátás iránti túlságosan magas keresletet, és mérsékelni kell a gyógyszerfogyasztást. 2. Mérsékelni kell a korrupció mértékét. 3. Növelni kell a betegeknek a saját egészségi állapotuk iránti felelősségét, melynek a jövőre nézve fontos nevelő hatása van. A beteg számára marginális költségként jelentkező térítési dij bevezetésének szempontjából fontos, hogy az egészségügyi költségekhez való hozzájárulásként fizetendő díj összege ne legyen túlságosan magas, nehogy elriassza a beteget az orvos felkeresésétől. A nem megfelelő érzékenységgel megválasztott küszöbérték ugyanis azt eredményezheti, hogy a beteg valóban nem keresi fel az orvost, és ún. „buborékeffektus” jelentkezik (a gyógykezelésre fordított kiadások később, de magasabb összegben jelentkeznek: a páciens csak a betegség előrehaladottabb fázisában, sőt akár súlyosabb állapotban jelentkezik az orvosnál). Másrészről viszont a térítési díj értéke meg kell, hogy haladja a bevezetésével járó adminisztratív költségeket.19 2003. június l-jével ezeket a marginális költségeket nálunk is bevezették. A térítési díj bevezetésének az ellenzék és a köztársasági elnök által olyan gyakran hangoztatott szociális hatásait két szempontból követjük figyelemmel: az egészségügyi ellátást finanszírozó egészségbiztosítási pénztárak, illetve az egészségügyi ellátás előnyeit élvező állampolgárok szempontjából. 5.2.1. Az első eredmény Az egészségbiztosítási pénztárak adataiból kitűnik, hogy 2003 második félévében, tehát a té
