Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Sándor Elenoóra: A rendszerváltás magyar szemmel
A rendszerváltás magyar szemmel 35 nem kellett dönteniük, hogy a kezdetben csak hitbuzgalmi célokat kitűző helyi klubok direkt politikai szerepet vállalnak. A küldöttgyűlés nem mondott véleményt a választásokon indulás stratégiai kérdéseiről sem, a párt vezetése 1990. március 30-án döntött az Együttéléssel való koalíciókötésről.64 A politikai mozgalommá alakulás ellenére mind a szlovák, mind a magyar kereszténydemokraták támaszkodhattak a szervezési munkában, de a választási kampányban is a katolikus egyház hathatós támogatására. Az Együttéléssel kötött koalíciót Agárdy Gábor elnökségi tag a nyilvánosság számára azzal indokolta, hogy „a magyar mozgalmak közül az Együttélés Politikai Mozgalom alapszabálya és programja állt legközelebb hozzánk, különösen annak a 7. pontban vázolt, a hitéletről szóló kitétele”.65 Ez a kitétel az Együttélés alapszabályában szerepelt, s azt szögezte le, hogy „az ember legalapvetőbb joga, hogy vallását anyanyelvén szabadon gyakorolhassa. Mozgalmunk szervezetten fogja támogatni a hívők ilyen irányú igényét. A vallásos és erkölcsös nevelés érdekében támogatjuk a cserkészet újraszervezését az Isten - Haza - Embertárs hármas egység alapján.”66 A programközelségre támaszkodó indoklás azért érdekes, mert az FMK 1990. január 18-i keltezésű, tehát az MKDM számára már a megalakuláskor ismert programja ennél jóval radikálisabb, amennyiben kitér az egyházak fölötti állami ellenőrzés megszüntetésére, az egyházak jogállását szabályozó hatályos törvények eltörlésére, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására is.67 Ezért jogos a feltételezés, hogy a koalíció inkább pragmatikus megfontolások alapján köttetett meg. Az egyedül indulást az MKDM nem kockáztathatta, az FMK pedig - bár a végső döntést erről csak a párt március 31-i közgyűlése hozta meg - a VPN-nel kötendő koalícióban gondolkozott. A választásokig és azt követően is az MKDM, amellett természetesen, hogy kiállt és kampányolt a közös lista mellett, tartózkodott az olyan durva kirohanásoktól, amelyek az FMK és az Együttélés viszonyát hosszú évekre megmérgezték.68 7. A CSEMADOK, A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY ÉS A MAGYAR EGYETEM ÜGYE A szlovákiai magyarság köreiben megfogalmazódott kétfajta, politikai pártokban is testet öltött stratégia első nagy, nyílt színi konfrontálódására az új választási törvény(ek) elfogadása kapcsán került sor. A szövetségi és tagköztársasági parlamentek ebben az időszakban részben a kommunista rendszer szervezte álválasztásokból kikerült, részben az ún. kooptált képviselőkből álltak. Hiába szentesítette a Szövetségi Gyűlés alkotmányerejü törvénnyel a kooptálásokat, nyilvánvaló volt a törvényhozás legitimitásának törékenysége. A szabad választások mielőbbi megtartására ilyen körülmények között égető szükség volt. A politikai kerekasztal január folyamán megállapodott a képviseleti rendszer alapelveiben, amely lehetővé tette a választójogi törvény előterjesztését a szövetségi és a nemzeti parlamentekben. Ez az arányos képviseleti rendszer bevezetését célozta, öt százalékos (egyedül és koalícióban induló pártokra egyaránt érvényes) választási küszöbbel, négy elsőbbségi szavazattal, az imperatív mandátum eltörlésével, vagyis azt a rendszert alapozta meg, amely bizonyos módosításokkal (szigorításokkal) ma is működik Szlovákiában. A választási rendszer elfogadásához közvetlenül kapcsolódott egy másik, nagy horderejű döntés is, hogy tudniillik ekkor kaptak a tagköztársaságok jogkört saját parlamentjeik létszámának és egyéb attribútumainak meghatározásához. A politikai pártok struktúrájának kialakulatlansága miatt a törvény az első választási időszak időtartamát két évben állapította meg. A Szövetségi Gyűlés 24. ülésén, 1990. február 27-én tárgyalta a törvényjavaslatot. Mind az előterjesztő Zdenék Jičínský, mind a közös bizottsági előadó utalt a kisebbségek reprezentációjával kapcsolatos, a bizottsági üléseken felvetett, de támogatást nem nyert indítványokra. Hangsúlyozták, hogy a tervezet bizonyosan nem tökéletes, és számos részletkérdés későbbi megoldásra vár, de „megteremti a lehetőségét egy új, többpárti politikai demokrácia létreho
