Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Peter Pažitny: Az egészségügy és a déli régiók lakosságának egészségi állapota
Az egészségügy és a déli régiók lakosságának egészségi állapota 353 . AZ EGÉSZSÉGÜGYI REFORM FIGYELEMBE VESZI A LAKOSSÁGI PRIORITÁSODAT D jelenlegi egészségügyi trendek, a nem megélelő alapvetések, a díjtalan egészségügyi elláás, a túlságosan is szélesen értelmezett egészégügyi ellátási szabályok mellett mind a keesleti, mind a kínálati oldalon felesleg mutat:ozik, egyúttal mindkét egészségügyi piaci télyező - pénzeszközökben kifejezve - meghaadja a reálisan rendelkezésre álló forrásokat, s azokra kétoldali nyomást fejt ki:15 kinálat > anyagi források < kereslet korlátozottan rendelkezésre álló források eseén meg kell fogalmazni a társadalmi prioritásost, tehát azt, mely betegségeket támogat teljes nértékben s melyeket csak részben a rendszer. D prioritások kijelölésének folyamata nagyon Lehéz - politikai, technikai és etikai oldalról is -, óként ha figyelembe vesszük a rendszeren beüli nagyszámú érdekcsoport jelenlétét. A szlovák egészségügyi reform a betegség ársadalmi relevanciája által meghatározott zolidaritási elvet támogatja, ugyanakkor fiyelembe veszi a lakossági prioritásokat is. Az setleges korrekciók során egyes fontos betegégeket a skálán följebb „tol”, az ún. nemzeti doritások közé sorol (pl. fertőző betegségek, gyes nőgyógyászati beavatkozások). Az ún. nemzeti rangsor olyan jegyzék, nelyben az egyes diagnózisok sorrendi helyét z adott betegség súlyos vagy kevésbé súlyos olta, társadalmi fontossága, illetve a gyógykeelés költségvonzata határozza meg. A listát gy adott ponton vonal osztja ketté, a „vonal latt” elhelyezkedő diagnózisok esetében goniolkozhatunk a lakossági költség-hozzájáruláon. E rendszer igazságos volta abban rejlik, .ogy azonos szükséglet esetén azonos ellátást ;arantál, nem azonos szükséglet esetén viszont z ellátás sem lesz azonos. A rendszer szolidáis a krónikus betegségben, a nagy anyagi ráordítást igénylő betegségekben és a nem biztoitható diagnózisban szenvedő betegekkel. A riásik oldalon, az ún. könnyebb kórképeknél azonban közvetlenül a betegre is terhel bizonyos mértékű anyagi felelősséget. 4. A DÉLI RÉGIÓK LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGYÉRTELMŰEN ROSSZABB A SZLOVÁKIAI ÁTLAGNÁL Az ún. déli régiókban élő lakosság egészségi állapotának értékelésekor az Egészségügyi Információs és Statisztikai Hivatal adatait vettük alapul, ezek értelmezésekor azonban elsősorban is az 1996. január 1-jétől érvényes új területi-közigazgatási struktúra következményeit kell tisztáznunk. A korábbi 38 járásból 79 új járás jött létre. Az ún. déli régióknak azokat a járásokat minősítjük, melyek közvetlenül határosak (vagy határosak voltak) Magyarországgal, s a járásban statisztikailag releváns a magyar lakosság aránya. Bár az említett területi-közigazgatási átszervezés a legtöbb déli régiót nem érintette, egyes járások esetében a változások mégis jelentősek. A tájékozódás megkönnyítését és az adatok időbeli összehasonlíthatóságát szolgálja az általunk javasolt ún. „transzmissziós” táblázat (3. táblázat), mely ugyan nem tükrözi az összes apróbb változást, de nagymértékben kielégíti az 1996 előtti és utáni adatok összevethetőségének követelményét. 3. táblázat Az ún. déli régiók (az egyes járások közötti kapcsolatok) az 1996-os közigazgatási átszervezés előtt és után A déli régiók 1996 előtt A déli régiók 1996 után Dunaszerdahely Dunaszerdahely Galánta Galánta Vágsellye Komárom Komárom Léva Léva Érsekújvár Érsekújvár Losonc Losonc Rimaszombat Rimaszombat Poltár Nagykürtös Nagykürtös Kassa (város) Kassa Kassai járás Kassai járás Rozsnyó Rozsnyó Nagyrőce Tőketerebes Tőketerebes Forrás: M.E.S.A. 10
