Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Peter Pažitny: Az egészségügy és a déli régiók lakosságának egészségi állapota
Az egészségügy és a déli régiók lakosságának egészségi állapota 351 tosításon alapuló ellátórendszer a lakossági egészségügyi szolgáltatásokat ingyen, mindenféle anyagi ellentételezés nélkül, a beteg minimális anyagi hozzájárulása mellett nyújtja (2003. május 30-ig csak a gyógyszerekért kellett térítési díjat fizetni). Az ilyen tágan értelmezett és a kormány által garantált szolidaritás tarthatatlanul magas költségeket eredményez, s egyúttal a saját egészség iránti egyéni felelősség kialakulását is gátolja. Mindezek következménye a finanszírozási lehetőségeket meghaladó folyamatos költségnövekedés (1. táblázat). Egyúttal fel kell hívni a figyelmet arra tényre is, hogy az egészségügyi célú kiadások volumene szorosan összefügg a gazdaság valós teljesítőképességével. Paradox módon hangzik ugyan, de Szlovákia jelenleg az egészségügyre több anyagi eszközt fordít, mint amennyit a gazdaság képes megtermelni.12 Az anyagi eszközöknek az orvosok és a szakmai szervezetek által igényelt „európai” szintre, azaz a bruttó hazai termék, a GDP 8-10%-ára történő emelése a szlovák gazdaság jelenlegi teljesítőképessége mellett lehetetlen. (A régi EU-tagállamok GDP-szintjének csupán 51%-át érjük el, miközben Szlovákiában az egészségügyre fordított kiadások a GDP 7%-át teszik ki.) Ahogyan a szlovák gazdaság fokozatosan felzárkózik a régi EU-tagállamok gazdasági színvonalához, úgy emelkedik majd a GDP-n belül az egészségügyre fordított kiadások aránya (a M.E.S.A. 10 becslése szerint Szlovákia 2020-2025 körül éri el a régi EU-tagállamok átlagának 80%-át). A jelenlegi helyzetben Szlovákia - tekintetbe véve teljesítőképességét - nem engedheti meg magának, hogy az egészségügyre a GDP 8-10%-át fordítsa. Az egészségügyi rendszer hatékonysága a rendelkezésre álló források hatékony allokációjának és működtetésének a függvénye. A nem hatékony rendszerben - az egészségügyre fordított kiadások volumenének növekedése mellett is - a lakosság egészségi állapota és a szolgáltatások színvonala stagnálhat vagy csökkenhet. A szlovák egészségügy nagyfokú hatékonyságáról szóló állítás mítosz. Az OECD-államokról készített összehasonlító tanulmány szerint a szlovák egészségügy hatékonysága 61,2%.13 Ez azt jelenti, hogy a rendszerben minden koronából 39 fillér elvész, és nem szolgálja a betegek gyógyulását. A legfőbb okok közé tartozik a túlfoglalkoztatottság és a rendszer magas fix költségei (a kínálati oldal túlsúlya). A szlovák egészségügy jelenlegi helyzete a jelenlegi demográfiai trendek és a rendszer minden szintjén jelentkező öröklött deformációk összeadódásának következményeként alakult ki. Ezek megszüntetésére azonban mindeddig hiányzott a rendszer hatékonyságát javító reformorientált know-how, valamint a lakossági elvárások csökkentésére, a költség-hozzájárulás növelésére irányuló népszerűtlen intézkedések véghezviteléhez szükséges politikai akarat ( 1. ábra). 2. LAKOSSÁGI PRIORITÁSOK A szlovák egészségügy történelmi kihívás előtt áll. E kihívás súlya abban áll, hogy a folyamatnak rövid távon nincs biztos győztese. Az állampolgárnak nagyobb felelősséget kell magára vállalnia saját egészségének megóvása terén is. A reform egyértelmű célja az egészségügyi 1. táblázat Az egészségügy finanszírozása Szlovákiában 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003c 2004f 2005f Bevételek, GDP %6,1 7,2 7,0 6,9 6,4 6,4 6,4 6,4 6,3 6,6 6,7 Kiadások, GDP %6,2 7,2 7,6 7,6 6,9 7,3 7,3 7,0 6,7 6,7 6,7 Hiány, GDP %-0,1 0,0-0,6 -0,7 -0,5 -0,9 -0,9 -0,6 -0,4 -0,1 0,0 Forrás: Az SZK Egészségügyi Minisztériuma Jegyzet: A bruttó hazai terméken belül az egészségügyre fordított kiadások folyamatos csökkenése az utóbbi évekre jellemző gyors GDP-növekedésből adódik; ez ellentétes előjelű az OECD-államokban megfigyelt trenddel, ott ugyanis az egészségügyre fordított kiadások gyorsabban nőnek, mint a bruttó hazai termék.
