Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Sándor Elenoóra: A rendszerváltás magyar szemmel
A rendszerváltás magyar szemmel 29 a körülmények a forradalom élére sodortak, tájékozatlan volt ezeknek a követeléseknek a részleteiről. 5. ÖSSZEOMLIK A RENDSZER A Független Magyar Kezdeményezés (FMK), mint a neve is mutatja, eredetileg nem a szó mai értelmében vett politikai szervezetként indult. Megalakítóinak elképzelése szerint a közép-európai polgárjogi mozgalmak szerveződési mintáját akarta követni, ennyiben is eltérve a Jogvédő Bizottság sokkal szigorúbb konspirációs gyakorlatától. A véletlenek összjátéka folytán azonban első közreadott nyilatkozata már az 1989. november 17-i prágai diáktüntetés szétverésére reagálhatott.31 Ha létrejöttének van történelmi jelentősége, az abban áll, hogy a rendszerváltás kezdetének pillanatában már létezett, és kész szervezetként, mégpedig magyar szervezetként tudott bekapcsolódni a forradalom „vezetésébe”. Függetlenül attól, hogyan alakult a későbbiekben az FMK sorsa, megítélése, függetlenül attól, hogy az akkor már több mint egy éve külföldön tartózkodó Duray Miklóson kívül is voltak a szlovákok számára jól ismert és becsült magyar személyek, aligha valószínű, hogy egy ilyen szervezeti háttér nélkül sor került volna bevonásukra a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) vezetésének munkájába - nem a magyarellenesség, hanem a kaotikus viszonyok, a kényszerűen a közvetlen barátságokra és személyes bizalomra építő szervezetépítés miatt. Ennek a helyzeti előnynek köszönhetően viszont Szigeti László az FMK nevében már a VPN nevezetes 12 pontjának kidolgozásában is részt vett,32 egy másik alapító tag, Grendel Lajos író már az első, többé-kevésbé szervezettnek tekinthető pozsonyi nagygyűlésen ott volt a szónokok között. Az FMK- hoz hasonló szerepet tudott korai, november 22-i megalakulásának köszönhetően betölteni a Szlovák Egyetemisták Koordinációs Bizottságában a Magyar Diákszövetség.33 Dél-Szlovákia az ország többi részéhez hasonlóan némi fáziskéséssel követte a fővárost. Az első napokban nehézkes volt az információ áramlása. Az egyetlen magyar nyelvű napilap, az Új Szó kiadója ekkor még Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága volt. Az első kis hír arról, hogy egyáltalán valami komoly dolog történik az országban, november 21-én jelent meg hírügynökségi anyagként. Az első „magyar” reakció a lapban november 22- én a Komáromi Városi Nemzeti Bizottság elnökének olvasói levele, amelynek lényege abban foglalható össze, hogy változásokra szükség van, „de csakis szocialista alapon”. Ez a hangnem jellemzi a következő számban közzétett olvasói leveleket is: utcai zavargások nem oldják meg a helyzetet, nem a régi társadalmi rend visszaállítása, hanem a „demokratikus folyamat keretében a reformok megvalósítása” az ország előtt álló feladat.34 November 24-én jelenik meg Csemadok KB Elnökségének nyilatkozata, amely ugyancsak az akkoriban mantraként ismételgetett „érdemi párbeszédet” sürgeti. Érdekessége ennek az állásfoglalásnak az a nemzetekhez és nemzetiségekhez intézett kérés, hogy a nacionalista uszítások által ne engedjék magukat letéríteni a demokratizálás útjáról. Mivel „nacionalista uszításoknak” ezekben a napokban még semmi nyoma nem volt, feltehetően az 1968-as tapasztalatokból fakadó félelmek fogalmazódtak meg a nyilatkozatban. Hogy ezek a félelmek mennyire élők voltak, igazolja az első saját Új ózó-beszámoló is egy magyarlakta településről: a november 25-i dunaszerdahelyi nagygyűlés szlovák és magyar szónokai egyaránt azt hangsúlyozták, ne történjen meg, hogy ilyen sorsdöntő napokban a kisebbséget leválasszák a többségnek az igyekezetéről.35 Az 1968-as történelmi trauma is kihatott arra, ahogy a szlovákiai magyarok megfogalmazták stratégiájukat az országos politika és a specifikus kisebbségpolitika összekapcsolásáról. Az FMK elképzelését Grendel Lajos foglalta össze: „[...] demokrácia nélkül a kisebbségi kérdés legfeljebb az óhajok és szándékok szintjén tud megvalósulni... előbb ki kell alakítani ebben az országban a demokratikus struktúrákat, hogy a kisebbségi kérdésről tárgyalni lehessen.”36 Ez a stratégiai megfontolás jelent meg a frissen alakult magyar csoportosulások