Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Jaroslav King: Régiófejlesztési politika és közigazgatás
290 Jaroslav Kling lesztési ügynökségek egységes hálózatát, a cél az volt, hogy ezek az ügynökségek lássák el az adott régión belül az intézményi koordinációt. Már a hálózat kialakulásakor feltételezték, hogy a közigazgatási reformfolyamat előrehaladtával, bizonyos feladat- és hatásköröknek a területi önkormányzatokhoz történő telepítése révén a hálózathoz tartozó ügynökségek a regionális programok és projektek kidolgozásakor az önkormányzatok számára szakmai műhelyként szolgálnak majd. 10. táblázat A regionális fejlesztési ügynökségek tevékenységéhez nyújtott állami dotáció 1994— 2003 között ügynökségek számára pedig 1,2 millió Si 2003-ban a regionális fejlesztési ügynökségei által a minisztériumi támogatás fejében vállal tevékenységek köre elsősorban az előcsatlako zási és a strukturális alapokat érintő konzultáci ós szolgáltatásokra, valamint a minisztérium együttműködésből eredő feladatok ellátásár szűkült. A tevékenységi kör szűkülésével pár huzamosan csökkent a támogatás is: a nen kedvezményezett régióban működő ügynöksé gek esetében 450 ezer Sk-ra, a kedvezménye zett régiókban működők esetében pedig 751 ezer Sk-ra (11. táblázat). 4. BEFEJEZÉS Év A támogatásban részesült ügynökségek száma Pénzbeli támogatás (Sk-ban) 1994 1 1 341 907 1995 1 11 500 000 1996 5 13 161 000 1997 5 12 991 000 1998 7 9 948 000 1999 9 6 630 000 2000 18 10072 318 2001 18 17 235 000 2002 21 ■19 380 000 2003 23 Forrás: Az SZK Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériuma A kerületi önkormányzatok létrejöttével és a területfejlesztési feladat- és hatáskörök átadásával szükségessé vált a regionális fejlesztési ügynökségek helyzetének és feladatának a szlovákiai területfejlesztés intézményi rendszerét tekintetbe vevő újrafogalmazása. Az ügynökségek a minisztériumtól a teljesítendő feladatokat összesítő szerződés alapján kapják a dotációt. Az e tevékenységek végzésére nyújtott támogatás összege 2001-2002-ben a nem kedvezményezett régiókban működő ügynökségek részére (a 923/1999. számú kormányhatározattal jóváhagyott ún. Integrált szociális és területfejlesztési terv értelmében) 540 ezer Sk volt, a kedvezményezett régiókban dolgozó Tanulmányunkban arra tettünk kísérletet, hog; a szlovákiai területfejlesztési politikát és a köz igazgatási rendszer fejlődését a magyar nemze tiségű lakosság által lakott területre gyakorol hatásuk alapján elemezzük. A bevezető részbet e lakossági csoport területi és települési elhe lyezkedését vizsgáltuk. Megállapíthattuk, hog; a magyar kisebbség elsősorban az 1000 lakos nál kisebb lélekszámú, vidéki jellegű települé seken (falvakban) él, s az e kisebbség által la kott területen csak kevés város lakossága ha ladja meg a húszezret. A vázolt településszer kezet a térség 1989 előtti fejlesztését elhanya goló gazdaságpolitika következményeként ki alakult gazdasági-társadalmi elmaradottsággá társulva olyan mély problémákban nyilvánul meg, amelyekkel e területnek még ma is szem be kell néznie. Állításunkat alátámasztja az a tény is, hog; az 1989 utáni időszakban egyes járásokra minden kormányzat regionális fejlesztési politikája kiemelt, bár nem mindig rendszeres figyelme fordított. Csak a két fő fejlődési centrummal Pozsonnyal és Kassával közvetlenül határos területek profitálnak előnyös helyzetükből, elsősorban abból, hogy az e városokban dolgozói lakóhelyévé válnak. 1989 után szinte az égés; időszak alatt léteztek különböző, az elmaradottabb térségek felzárkóztatását elősegítő progra mok, bár gyakran hiányzott közöttük a koordi náció. A tanulmányban többek között azt vizs-
