Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
László Béla: A magyar oktatásügy
A magyar oktatásügy 241- magyar nyelvű tanító- és tanárképzés a szlovákiai magyar alap- és középiskolák részére valamennyi szakágazaton belül;- a vegyes lakosságú területek önkormányzatai, állami intézményei, a magánszféra, továbbá a harmadik szektor számára is olyan szakemberek képzése, akik a kultúra, a szociális ügyek, a közigazgatás, a regionális politika, a gazdaságszervezés és idegenforgalom területein megfelelnek az aktuális európai integrációs feltételeknek, elősegítve a régiók felzárkóztatását. Az első pillérre épülő tanulmányi programok akkreditációja az egyetemen teljes egészében biztosított. A második pillér tanulmányi programjai közül a hungarológia akkreditálása már megtörtént. A többi program akkreditációja most folyik. Az említett szakemberek képzésekor a háromnyelvüség elve kerül előtérbe, külön magyar tanulmányi csoportok létrehozásával. A minőségi és a határokon túli versenyképesség biztosítása érdekében a szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatásnak azonban vissza kellene térni a magyar Oktatási Minisztérium megbízásából 2000-ben elkészített tanulmányban megfogalmazott korábban ismertetett elvekhez. A magyar nemzetiségű diákok anyanyelvi felsőfokú képzése, történjen az bármilyen környezetben és intézményes formában a szlovákiai viszonyok között, az oktatók száma, az anyagi ráfordítás szempontjából igényesebb, mint a szlovák nyelvű felsőoktatás. Ezt a normatív finanszírozási rendszerben a valószínűsíthető alacsonyabb diákszámok okozzák. Ahhoz, hogy Szlovákiában a magyar nyelvű felsőoktatás akár intézményes, akár nem intézményes formában létezhessen, de mindenekelőtt versenyképes, minőségi oktatást tudjon nyújtani, a normatív állami finanszírozáson kívül szükséges olyan hosszú távú, kiszámítható, stabil többlet-finanszírozási rendszeren keresztül is támogatni, amely a biztonságos működését garantálja. Azt is lényeges tudatosítani, hogy a jövőben a gazdaságosság elvei sokkal nagyobb mértékben fognak érvényesülni, mint eddig. Ez a többletfinanszírozási rendszer tekintetében is így lesz. Egyaránt fontos a nyilvános (állami) egyetemeken működő magyar nyelven oktató karok, tagozatok, szakok létrehozása, fejlesztése és a magyar nyelvű oktatás bővítését szolgáló intézmények, karok, tagozatok létrehozása a nyilvános egyetemeken kívül. A szlovákiai magyar kisebbség szempontjából az volna a legelőnyösebb, leghasznosabb, ha ezek egyforma támogatási elbírálás alá esnének. A szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatás tartalékait kutatva induljunk ki a 2002/2003-as akadémiai év statisztikai adataiból! Ezek szerint a szlovákiai felsőoktatási intézmények hallgatói az érettségivel végződő középiskolák (gimnáziumok + szakközépiskolák) diákjainak 56,26%át teszik ki. 2002-ben 12 637 magyar nemzetiségű diák tanult az említett két középiskola-típusban. A magyar tannyelvű ilyen iskolákban 9140 diák tanult, ami a magyar nemzetiségű diákok 72,33%-át teszi ki. Ha most az összes, 4480 magyar nemzetiségű egyetemi és főiskolai hallgató 72,33%-át, azaz 3240 hallgató számát vesszük, akkor ez nagy valószínűséggel megadja a 2002-ben Szlovákia felsőoktatási intézményeiben tanuló azon hallgatók számát, akik magyar tannyelvű középiskolában érettségiztek. Ha a magyar tannyelvű érettségivel végződő 9140 középiskolás diák közül az országos 56,26%-os aránynak megfelelő számban tanulnának felsőfokú intézményekben, akkor ez 5142 hallgatót jelentene. Mivel már korábban kiszámoltuk, hogy a magyar nyelvű középiskolát végzett egyetemi és főiskolai hallgatók száma megközelítően 3240, ebből adódik az 1902 fős magyar nyelvű felsőoktatás hallgatói tartaléka. Ezt öttel (5 éves felsőoktatás) osztva kapjuk a 380 fős egyéves hallgatói tartalékot. Ez a szám maximumnak tekinthető, mivel e számítások nagy dilemmája, hogy mikor éri el a szlovákiai magyarság a 2002-ben példaként megadott országos 56,26%-os arányt, amely a felsőoktatás felértékelődése miatt várhatóan évről évre emelkedni fog. Egy önálló magyar egyetem működéséhez a statisztikai adatok alapján éppen kiszámított hallgatói számtartalékok nem éppen kielégítők. Hol lehetnek még tartalékok? Három lehetőség kínálkozik a hallgatók számának növelésére.
