Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
László Béla: A magyar oktatásügy
224 László Béla 2002 között 3776 fővel csökkent, ami 27,67%os csökkenésnek felel meg! A szlovák tannyelvű szakmunkásképzőbe járó magyar nemzetiségű diákok számának 4258 fővel, vagyis 49,10%-kal való csökkenése, amely a három középiskola típus közül itt produkálja a legnagyobb csökkenést, a magyar nemzetiség részéről pozitív fejlődési tendenciaként jelenik meg. Ugyanakkor azonban ezek a változások arra is rámutatnak, hogy a szlovák nyelvű oktatásban részesülő magyar nemzetiségű diákok körében erőteljesebb az érettségivel végződő középiskolák vonzása. A magyar nemzetiségű fiataloknak a korcsoport szerinti százalékos arányai szerint 1991-ben 14 443 magyar nemzetiségű diáknak kellett volna szakközépiskolában tanulni, ami a valós helyzettel összehasonlítva 795 diákhiányt jelentett. 2002-ben ez a hiány 323-ra módosult (27. táblázat). D) A magyar nemzetiség szempontjából a szakmunkásképzésnek még mindig a legfájóbb pontja a szlovák nyelven tanuló diákok igen magas száma annak ellenére, hogy 1990-hez képest 2002-re az ilyen diákok százalékos aránya 63,54-ról 44,71%-ra csökkent. E csökkenés viszonylag egyenletes volta további csökkenésre utal. Ez is felveti a magyar nyelvű oktatás bővítésének lehetőségét. Az anyanyelvi oktatás igénye a magyar nyelvű szakmunkásképzés rendszerének kialakítása idején az ötvenes-hatvanas években nem jelent meg olyan határozottan, mint a gimnáziumi, ill. szakközépiskolai képzésben. Ennek következményei a mai napig megmutatkoznak. Az anyanyelvi oktatás problémái közé tartozik még az is, hogy áttekinthetőbbé kellene tenni az ún. magyar tannyelvű osztályokban az egyes tantárgyak oktatási nyelvét. A szlovákiai magyar nemzeti közösség képviseleteinek figyelemmel kellene követni a szakmunkásképzésben folyó szerkezetváltozást, modernizációt, hogy közben a szlovák tannyelvű iskolákban kisebbségben működő ún. magyar osztályok el ne sorvadjanak. Az általános statisztikai adatok tükrében a magyar nemzetiségűek szakmunkásképzése nem mutat fel nagy lemaradást az országos adatokhoz képest. Az ilyen iskolába való bejutás, az iskolák elérhetősége, a lakosság számához viszonyított sűrűsége az országos összeha sonlításban (az általános statisztikák alapján kielégítőnek mondható. Akkor mégis mi az oki annak, hogy a magyar nemzetiségű szakmun kástanulók közel 45%-a még 2002-ben is szlo vák tannyelvű iskolát választott? Egyik való színűsíthető ok a szakok választásának lehető sége. Dunaszerdahelyen, Komáromon és kör nyékén kívül szinte a teljes magyarok által la kott területen nagyon szűk a magyarul oktatot szakok kínálata, ezért a távolabbi iskolák he lyett inkább szlovák tannyelvű iskolát választanak a magyar szülők. Példákén tekintsük át a; Érsekújvári járás állami szakmunkásképzőit! f járásban 8 szakmunkásképző működik, 4 Érsekúj várott, 2 Nagysurányban, 1 Udvardon és 1 Párkányban. A 8 iskolában 2001-ben összeser 97 szakon folyt szakmunkásképzés, azonbar csak 3 iskolában (Érsekújvár, Udvard, Párkány) volt magyar nyelvű oktatás összesen 1 £ szakon. Udvardon az 5 különböző szak közül 4 szakon magyar nyelven, 3 szakon szlovák nyelven folyik az oktatás. Az érsekújvári építészet: szakközépiskolában 17 különböző szakon lehel tanulni, ebből 15 szakon szlovák nyelven éí csak 8 szakon magyar nyelven. Végül Párkányban 14 különböző szakon folyik a képzés, ebből 11 szakon szlovák nyelvű és csak 6 szakor magyar nyelvű az oktatás. Hasonló a helyzet a többi magyarok által lakott járásban is. Látszólag kedvező folyamatok is végbementek a szlovákiai magyar szakmunkásképzésben. 2002-ben már 6 magyar tannyelvű magán-szakmunkásképző iskola működött és csak 5 állami. A 22 magyar nyelven is oktató (vegyes) iskola közül 21 állami iskola. A diákok számát illetően 1990 és 1995 között a magyar nyelvű szakmunkásképzésben is (a szakközépiskolákhoz hasonlóan) az országos tendenciákkal ellentétben szembetűnő gyarapodásról számolnak be a statisztikák. Ezt követően 2002-ig viszont az állami csökkenési ütemet lényegesen meghaladó diákszámcsökkenés, tehát intenzív visszafejlődés ment végbe a magyar nyelvű szakmunkásképzésben. Az elkövetkező években a helyzetelemzések mindezek tekintetében nagyon izgalmas várakozásokat jeleznek. Tartogat-e még szá-
