Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
László Béla: A magyar oktatásügy
A magyar oktatásügy 223 lég nem tudjuk részleteiben megítélni például zt, milyen az iskolák szóródása a vegyes laosságú területeken, a közlekedés szempont]'áiól milyen az iskolák elérhetősége. Ebben az setben is hasznos információ lehetne például z, hogy a szakmunkásképző iskolák diákjaiak hány százaléka lakik (kényszerül lakni) ollégiumban. Mindezek további szociológiai .utatások témái lehetnének. B) A szakmunkásképzők belső szerkezetére taló statisztikai adatok közül most az osztások és diákok számát tekintjük át egy iskolán, sztályon belül. 1991-ben Szlovákiában átlagoan 18,46 osztály volt egy szakmunkásképzőén, amely 2001-re jelentősen, 11,97-re csőként. A magyar nyelven is oktató osztályszám setében ez a csökkenés lényegesen kisebb (26. íblázat). Ugyanakkor a másik két középiskolaipushoz hasonló a helyzet itt is a tekintetben, °gy egy iskolában jóval kevesebb magyar sztályt működtetnek, mint a szlovákiai átlag. )rszágos szinten egy iskolában a szóban forgó íz év alatt a diákok száma jelentősen, több aint 36%-kal csökkent, a magyar nyelvű oktaísban ez a csökkenés valamelyest mérsékelîbb volt. Ezek bizony hátrányosan befolyásolják a zlovákiai szakmunkásképzés szakkínálatát, zinvonalát és nem utolsósorban a gazdaságos működtetését is. Ilyen szempontból a magyar lyelvü képzés országos viszonylatban ennél aég inkább hátrányosabb helyzetben van, melynek okai hasonlóak, mint a gimnáziumi épzés esetében. Itt is megmutatkozik a ma,yar osztályok azon látszólagos előnye, hogy tlagban egy osztályban kevesebb diák tanul, aint a szlovákiai átlag. A 2001-re 3-4-re nőtt isztálylétszám-kiilönbség nem jelent olyan előnyt, amely a képzés eredményességében kimutatható lenne (26. táblázat). C) Szlovákiában 1990 és 2002 között az iskolák, osztályok diákok számát tekintve ellentmondásos változások történtek. Mivel az ún. összevont iskolák kategóriája a statisztikai kimutatásokban csak 2002-ben jelent meg, ezért ezeket nem vizsgáljuk külön, hanem bevonjuk jelen vizsgálódásaink közé. Az említett 13 évben a szakmunkásképzők száma 52-vel, azaz 16,72%-kal nőtt. Ellentmondásosságra utal, hogy ugyanebben az időben az osztályok száma 911 -gyei csökkent, ami 15,29%-os csökkenést jelent. Ugyanígy a diákok száma 26 254-gyel volt kevesebb 2002- ben, mint 1990-ben, és ez is 17,50%-os csökkenésnek felel meg. Ezek az adatok arra a tényre világítanak rá, hogy a normatív támogatás mellett a költségesebb iskolafenntartás, műszaki működtetés elvonja a pénzeszközöket az oktatás minőségét biztosító beruházásoktól. Ezek a megállapítások vonatkoznak a magyar nyelvű szakmunkásképzésre is, amely még ennél is ellentmondásosabb változásokat produkált az utolsó 13 évben. Már az iskolák számának emelkedése is 17,86%-os, ami magasabb az országos átlagnál. Az osztályok száma 71-gyei, azaz 38,38%-kal nőtt, amikor országos viszonylatban is lényeges csökkenés volt tapasztalható. Ugyanez a helyzet a tanulók száma tekintetében is, hiszen országos szinten lényegesen csökkent a szakmunkásképzőkbe járó diákok száma, ugyanakkor a magyar vagy részben magyar nyelven tanuló diákok száma 484-gyel, tehát 9,68%-kal nőtt. Most pedig vessük össze ezeket a statisztikai számadatokat a magyar nemzetiségűek képzésével, mivel a szakmunkásképzők magyar nemzetiségű diákjainak száma 1990 és 6. táblázat t szakmunkásképzők belső mennyiségi mutatói81 Év Egy szakmunkásképzőben Egy osztályban osztályok száma tanulók száma tanulók száma Szlovákia magyar tannyelvű Szlovákia magyar tannyelvű Szlovákia magyar tannyelvű 1991 18,46 8,61 451,99 201,07 24,49 23,36 2001 11,97 7,18 285,49 144,85 23,86 20,18
