Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Fazekas József - Hunčik Péter: Előszó
20 Fazekas József-Hunčík Péter megújulásban jóval előttük tartó szlovák tannyelvű intézetekkel. Ráadásul köztudott, hogy a nemzeti identitás végső kialakulása és rögzülése épp a középiskolai évek alatt megy végbe. Az adatokból úgy tűnik, hogy az alapfokú képzéssel nincs komolyabb probléma, a diákok létszáma, az iskolák felszereltsége és vonzereje megfelelő. A magyar nemzetiségű diákok valahol az alap- és a középfokú képzés között „vesznek el”. A kilencedik osztály elvégzése után a szülők sokszor a praktikus szempontokat figyelembe véve mérlegelnek. És ha ilyenkor kiderül, hogy a szomszéd utcában (településen) található szlovák tannyelvű iskola „programkínálata”, eredményei egyértelműen jobbak, mint magyar társáé, akkor oda íratják be a gyermeküket. A komáromi Selye János Egyetem megalakításával az MKP egyik választási ígéretét teljesítette. A magyarnyelvű felsőoktatás fejlesztését, bővítését az MKP 1998-as kormányba lépése óta szorgalmazza. A 2001. január 21-én elfogadott kormányhatározat egy önálló magyar kar létrehozását javasolja a nyitrai Konstantin Egyetemnek pedagógusok, kulturális és népművelő szakemberek képzésére, a 2000- ben a magyar Oktatási Minisztérium megbízásából elkészített tervezet a közgazdaság-tudományokra és az informatikára épülő egyetem létrehozását javasolja. Ennek eredményeként Nyitrán 2003. november 11-én megalakul a Konstantin Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Kara, 2004. január 17-én pedig megtartják Komáromban a Selye János Egyetem alapító ünnepségét. A Selye János Egyetem 2004 szeptemberétől három karon (a Tanárképző, a Gazdaságtudományi és a Református Teológiai Karon) indít magyar nyelvű képzést. A Selye János Egyetem alapítása mindvégig a politika irányítása alatt zajlott, ami a megalapítás anyagi bázisának megteremtését illetően el is fogadható. Azt viszont a szlovákiai magyar értelmiségi elit és a magyar nemzetiségű egyetemi oktatók népes tábora értetlenül szemlélte, hogy az egyetem profiljának kialakítását, a magyar nyelvű felsőoktatásban részt vevő intézmények közös stratégiájának összehangolását, az egyetemi oktatók kiválasztását nem előzte meg egy tágabb alapon nyugvó, az oktatás szerkezeti kialakítását, szakmai színvonalát hosszú távon garantálni képes szakmai konszenzus. A református és a katolikus egyházak helyzetéről feltétlenül szólnunk kell. Miközben a szlovákiai magyarok létszáma az elmúlt évtizedben 47 ezer fővel csökkent, a magyar hívők száma mintegy 25 ezerrel nőtt. Az egyház nemzetmegtartó szerepe, a magyar nemzetiségű papságnak a magyar kisebbség sorsáért érzett felelőssége egyértelműen igazolódott. A hagyományosan magyar jellegű református egyház gyorsan visszaszerezte tekintélyét és befolyását a hívők között, és valóban autonóm szervezetként működik, társadalomformáló szerepe vitathatatlan. A római katolikus egyház helyzete és szerkezeti felépítése viszont diametrálisan eltér a reformátusétól. A szlovák egyházmegyék reformjának kérdése már hosszú évek óta napirenden van, de naivság lenne azt feltételezni, hogy ez a folyamat egy ún. magyar püspökség létrehozásával fog végződni. Akárhogyan is nézzük a dolgot, erre még sem itthon, sem Vatikánban nincs meg a kellő akarat. Az viszont már tényleg érthetetlen, hogy többéves tárgyalások, egyezkedések és valóban keresztény alázatot mutató imanapok hatására sem kaptak mindeddig a magyar hívők egy olyan magyar római katolikus segédpüspököt, akinek a magyar hívők gondozása és a magyar papság vezetése lenne a feladata. A pár hónapja született döntés csak félmegoldást jelent. Egy magyarul is beszélő, nyugdíjba vonult segédpüspök helyébe egy másik, magyarul is beszélő segédpüspököt nevezett ki az érsek speciális jogkörök és feladatok nélkül. Falvainkban és városainkban egyre több a nyugdíjkorhatárt elért magyar és magyarul nem vagy alig beszélő fiatal szlovák katolikus pap. Az agilis, iskolákat, intézményeket létrehozó, közéleti szerepet is vállaló magyar katolikus papokat pedig minden látható indok nélkül áthelyezi egyházi elöljárójuk. A katolikus papság körében érezhető a feszültség, nő az elkeseredettség. Bizonyos egyházpolitikai döntéseknél világosan kitapintható a püspök személyes őrien-
