Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
László Béla: A magyar oktatásügy
208 László Béla nek most a tanulók létszámától való függőségére szeretnénk felhívni a figyelmet. A tanulók tudásvágya, képességei jelentősen befolyásolják az elérhető tudás- és képességszintet. Ilyen szempontból egy iskola tanulóinak, ill. az egy évfolyamban tanuló diákok alacsony száma bizonyos értelemben hátrányt jelenthet. B) Az előző elemzéseket most kiegészítjük az iskolákon belüli mennyiségi mutatókkal. Az alábbi statisztikai adatok is azt mutatják, hogy a magyar tannyelvű alapiskolákban az egy iskolára eső osztályok, tanulók, ill. az egy osztályra eső tanulók száma lényegesen alacsonyabb a szlovákiai átlagos számadatoknál (17. táblázat). Itt látszólag pozitívumként jelenik meg a magyar tannyelvű osztályra eső tanulók száma, hiszen a kisebb létszámú osztályban vélhetően magasabb szintű oktatás folyhat. Ezen előnyös helyzettel azonban a magyar iskolák nem nagyon tudnak élni. A tanulók szociális összetétele, a Dél-Szlovákiát sújtó magas munkanélküliség nem hat motiválóan a művelődés, a tanulás ösztönzésére. Ezért a tanulásra motiválás szempontjából egyre nagyobb területre kiterjedő heterogén társadalmi vagy osztályösszetétel miatt is több régióban a magyar iskolák már hátrányos helyzetbe kerülnek. Ehhez járul még az egy magyar tannyelvű alapiskolába járó tanulóknak az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb száma s az ebből fakadó kevesebb osztályszám is, s ezáltal az is, hogy a magyar iskolákban kevesebb a párhuzamos osztályok száma. Ezek az adatok ama is utalnak, hogy egyre több lesz a magyar kisiskolák száma, ezek működtetése viszont nagyobb veszélynek van kitéve. 2004. január 1-jével az iskolai önkormányzatokról és az iskolák államigazgatásáról szóló 596/2003. számú törvény elfogadásával megkezdődött a közoktatás reformjának másod 4 szakasza. Az alapiskolák tekintetében az államigazgatási feladatokat a helyi önkormányzat látja el, amely alapíthat, de meg is szüntethet alapiskolákat. Sokan ebben látják a vegyes lakosú területeken levő kisiskolák megmaradásának esélyeit. Már tapasztalható, hogy a kisiskolák működtetése nemcsak helyi önkormányzati akarat kérdése, hanem egyre inkább gazdaságossági kérdéseket vet fel a színvonalas, versenyképes oktatás függvényeként. Ehhez még hozzájárul a vegyes lakosságú területek azon sajátos problémája, hogy több községben magyar és szlovák tannyelvű iskolát kellene fenntartani, amelyekben csupán egy-egy osztálynyi tanuló van. Az iskolákkal, osztályokkal, tanulókkal kapcsolatos adatok azt sugallják, hogy a magyar tannyelvű alapiskolák működtetésének, fenntartásának problémáit átfogó regionális és országos szintű koncepciók, tervezetek rendszerében kellene megoldani. Az állami és más támogatási források fokozatos beszűkülése előbb-utóbb rákényszeríti az iskolafenntartó önkormányzatokat az anyagi eszközök gazdaságos kihasználására. A kérdés az, hogy e községek magukra maradva kényszerülnek-e iskoláik problémáit megoldani, vagy regionális, országos szintű koncepciók keretén belül alakítja ki a stabil, színvonalas iskolahálózatát a szlovákiai magyarság. C) Harmadik témaként a rendszerváltást követő időszakot jellemző alapiskolai oktatás változásait, azok tendenciáit tekintjük át vertikális és horizontális irányban is (18. táblázat). Az előző statisztikai adatok már előrevetítették azokat a következtetéseket, amelyeket most részleteiben is feltárunk. Szlovákiában az iskolák számát tekintve az utolsó 13 évben a tanulók számának folyama-17. táblázat Az alapiskolákon belüli mennyiségi mutatók“ Egy alapiskolában Egy osztályban osztályok száma tanulók száma tanulók száma szlovák magyar szlovák magyar szlovák magyar 1991 11,98 8,67 296,50 163,98 24,75 20,92 2001 11,86 7,16 260,45 137,68 21,96 19,22 2002 11,65 7,08 151,40 132,92 21,58 18,81
