Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Fazekas József - Hunčik Péter: Előszó
18 Fazekas József-Hunčik Péter nóvummal, hogy az egyes fejezetek az etnikai/nemzetiségi optika előtérbe helyezésével tekintik át az adott szakterületet. A kultúra, az iskolaügy vagy a demográfiai fejlődés etnikai/kisebbségi szempontok alapján történő vizsgálatát már régen alkalmazzák kutatóink, a gazdaságpolitika, a régiófejlesztés és közigazgatás vagy éppen az egészségügy ilyen irányú feldolgozása azonban mindenképpen új és úttörő jellegű. Természetesen az etnikai/kisebbségi szempont nem tette lehetővé, hogy a kötet a társadalmi élet valamennyi területét feldolgozza, erre maguk a szerkesztők sem törekedtek, másrészt egy szakterületet, a szlovákiai magyarság számára kulcsfontosságú mezőgazdaságot önálló monográfiaként kívánják a közeljövőben megjelentetni. A tanulmánykötet szerzőinek kiválasztásakor szembe kellett néznünk azzal a ténnyel, hogy a szlovákiai magyar értelmiségi réteg erősen humán beállítottságú, vagyis nagyon kevés a gazdasági élettel, a régiófejlesztéssel, az egészségüggyel foglalkozó szakember. Pontosabban mondva vannak ilyen szakemberek, csak ők többnyire olyan szlovák vagy magyarországi kutatóintézetekben dolgoznak, melyekben az adott tudományszak etnikai/nemzetiségi szempontú kutatásával nem foglalkoznak. Amikor megszólítottuk ezeket a többnyire fiatal szakembereket, először elcsodálkoztak a felkérésen. Nem is azon csodálkoztak, hogy a magyar kisebbség szemszögéből elemezzék az elmúlt tizenöt év eseményeit az adott szakterületen, hiszen ezt természetes igénynek tartották részünkről, hanem azon, hogy eddig még senki sem kérte fel őket ilyen jellegű kutatásra. A második reakciójuk viszont már szkeptikus volt. Egyrészt ugyanis kiderült, hogy az egyes szakterületeken komoly problémát jelent a „kisebbségi szempont” érvényesítése. Dél- Szlovákiáról beszélve többnyire magyarlakta területekre gondolunk, holott Szlovákia déli járásaiban több szlovák nemzetiségű állampolgár él, mint magyar. Csupán a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban haladja meg a magyar nemzetiségű lakosság arányszáma a szlovák nemzetiségű lakosságét (83,3, illetve 69,1%). A Vladimír Mečiar által 1996-ban végrehajtott területi átszervezéseknek köszönhetőn még tovább bonyolódott (és romlott) a szlovákiai magyarság helyzete: az addigi 38 járást tekintve a járások 26,3%-ában haladta meg a magyar kisebbség számaránya a 20%-ot, az 1996-os változást követően a 79 új járáson belül viszont csak 16,5%-ában. 2001-ben a Dzurinda-kormány által végrehajtott új területi felosztás ugyancsak nem kedvez a magyar kisebbségnek Másrészt az is nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos szakterületeken nem rendelkezünk olyan adatokkal, melyek lehetővé tennék az adott szféra „nemzetiségi jellegű” analízisét. Az új közigazgatási egységek kialakítása óta a fontosabb statisztikai kimutatások regionális, ill. országos adatokat tartalmaznak, ám ezekből csupán azt lehet megállapítani, hogy egy magyarok által is lakott területi egység bizonyos nemzetgazdasági mutatói hogyan viszonyulnak az országos átlaghoz. Persze továbbra is készülnek kisebb, járási lebontáséi statisztikák, például a szociálpolitika területén. A munkanélküliség helyzetéről közölt országos lista első öt helyén öt dél-szlovákiai járás áll, melyekben a munkanélküliek arányszáma meghaladja a 25%-ot. Ha viszont pontos analízist akarunk készíteni, akkor azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ezeken a területeken nagy számmal él roma kisebbség is, és az elemzést ez a tény tovább nehezíti. Nem volt tehát más választásunk az adott gazdasági, társadalmi szegmensek elemzése során, minthogy azoknak a - színmagyamak egyáltalán nem mondható — régióknak az adatait vegyük górcső alá, ahol a magyar nemzetiségű lakosság nagyobb százalékarányban él. A kötet munkálatai során feltűnt, hogy a rendszerváltás eseményeivel, a szlovákiai magyar pártstruktúra kialakulásával és fejlődésével, a magyar pártok helyzetével, ellenzéki és kormányzati szerepvállalásával foglalkozó szerzőinknek sokszor komoly akadályokkal kellett megküzdeniük, mivel ez a kérdéskör mind a mai napig nincs kielégítően feldolgozva és rendszerezve. Néhány évvel ezelőtt a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet ugyan elindította az elbeszélt történelem (oral history) elnevezésű prog-
