Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Fazekas József - Hunčik Péter: Előszó
16 Fazekas József-Hunčík Péter talos használatának a joga az illető nemzetiség által lakott területeken, a nemzetiségi kulturális, társadalmi szervezetekben való egyesülés joga, valamint a saját nyelvű sajtóhoz és tájékoztatáshoz való jog. Az 1968-as reformkísérlet leverése utáni időszakban fokozatosan megszüntetik a demokratizálás csaknem minden vívmányát. Csehszlovákia az 1989-es rendszerváltásig a szocialista blokk legdogmatikusabb államainak egyike volt. A rendszer legfőbb ellenzéki bírálója a Charta 77 nevű ellenzéki mozgalom lett. 1978-ban alakult meg a Duray Miklós által irányított Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága, amely egyetlen magyar szervezetként nyíltan ki mert állni a csehszlovákiai magyar kisebbség emberi jogainak védelméért. Ebben a helyzetben érte az ország lakosságát a rendszerváltás. 1989. november 17-én a nemzetközi diáknapon a prágai diákság hatalmas tüntető felvonulással emlékezett meg a 1939-ben történt eseményekről, amely során Prágában és Briinnben a fasiszta megszállók 9 egyetemisták kivégeztek, 1200 diákot letartóztattak, koncentrációs táborba hurcoltak, s Hitler parancsára bezárták a cseh felsőoktatási intézményeket. Természetesen a demonstráció igazi célja a kommunista rendszer elleni tiltakozás volt. Az engedélyezett diáktüntetést a rendőrség brutális módon szétveri, amely során több diák megsérül. A rendőrségi akció elleni tömegdemonstrációk azonnal megkezdődtek. A sziklaszilárdnak hitt Husák-rendszer az utcai megmozdulások hatására gyakorlatilag néhány nap leforgása alatt kártyavárként összeomlott. November 18-án Vágsellyén a szlovákiai magyarság érdekeinek védelmére megalakul a Független Magyar Kezdeményezés, november 19-én a prágai Polgári Fórum, november 20-án pedig a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) - az utóbbi kettő magára vállalva a csehországi, illetve szlovákiai tüntetések koordinálását. Ettől kezdve az események gyorsan követik egymást. Állandósulnak a tömegtüntetések, november 27-én kétórás általános sztrájk bénítja meg az országot, ezt követően a Szövetségi Gyűlés hatályon kívül helyezi a kommunista párt vezető szerepét rögzítő cikkét, lemond tisztségéről a CSKP KB főtitkára (Miloš Jakeš), a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke (Viliam Šalgovič), a szövetségi miniszterelnök (Ladislav Adamec), visszahívják tisztségéből a szlovák miniszterelnököt (Pavol Hrivnákot), december 10-én a Marián Čalfa vezette új szövetségi kormány kinevezése után (melyben a kommunisták már kisebbségben vannak) lemond tisztségéről Gustáv Husák köztársasági elnök, december 28-án Alexander Dubčekot választják a Szövetségi Gyűlés elnökévé, december 29-én pedig Václav Havelt köztársasági elnökké. 1990. június 8—9-én pedig megtartják a rendszerváltás utáni első szabad parlamenti választásokat. A választásokat követően azonban a politikai stabilitás hamar meginog: a legerősebb szlovák kormánypárt, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen 1991 tavaszán megvonja bizalmát Vladimír Mečiar kormányfőtől, s ezt követően a mozgalom kettészakad. Az 1992-es szlovák parlamenti választásokat a Mečiar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) nyeri, a csehországit pedig a Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Párt. A cseh-szlovák ellentét akkorra már annyira kiéleződött (az ország hivatalos nevének és címerének megváltoztatására benyújtott javaslat kapcsán 1990 tavaszán, majd az új szövetségi alkotmánytervezet miatt, miközben a Szlovák Nemzeti Tanács 1992. július 17-én elfogadja a Szlovák Köztársaság szuverenitását kimondó deklarációt, szeptember 1-jén pedig a Szlovák Köztársaság Alkotmányát), hogy 1992. augusztus 26-án Václav Klaus és Vladimír Mečiar Brünnben megállapodik a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kettéválásának időpontjában. Ennek eredményeként 1993. január 1-jén megalakul a független Szlovák Köztársaság. Az azóta eltelt másfél évtized alatt könyvek tucatjai foglalkoztak a csehszlovákiai rendszerváltással, de eddig egyetlen átfogó tanulmány sem tért ki arra, hogy a rendszerváltásban milyen szerepet játszottak a szlovákiai magyarok, jóllehet tény, hogy különösen a fordulat első hónapjaiban nagyon fontos szerepük volt az
