Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Hamberger Judit: A Magyar Koalíció Pártja a szlovák kormányban
112 Hamberger Judit témát nem nyitja meg. A másodikban megnyitották a kárpótlások kérdését, de a koalíciós partnerek ezt nem támogatták. így követelményétől elállt ugyan, de ezúttal nem foglalta be a koalíciós szerződésbe azt, hogy nem fogja újra felvetni e kérdést. A koalíciós pártok pártprogramja ellenére az új kormányprogramban nem szerepel a területi-közigazgatási beosztás módosítása. Az MKP a 2002-es kormányprogramban egyetlen jelentős eredményt könyvelhet el, mégpedig a magyar egyetem kérdésének megoldását. A két kormányprogram közötti különbség az MKP megerősödésének köszönhetően a kisebbségi témakörben való határozottabb, konkrétabb megfogalmazásokban rejlik. Ezért ebben a témakörben remélhetőleg kevesebb lesz az eltérő értelmezés a második ciklusban, mint az elsőben volt. A most érvényes, 2002-es kormányprogram ígéreteket tartalmaz a kisebbségijogok szintjének javítására. A kormány kötelezettséget vállalt, hogy előkészíti a kisebbségi törvény javaslatát, amely tartalmazza a kisebbségek kultúrájának finanszírozási szabályait is. Ezt azonban nem részletezi. A nemzetiségi kultúra és iskolaügy területén konkrétumokat is vállalt, közöttük a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának konkrét megvalósítását. Ezt könyvében Bugár Béla - a koalíciós szlovák partnerek vonakodását érzékelve - újra meg újra követeli is.12 A 2003-as év kormányzati törvényelőkészítő munkálatai között szerepelt a kisebbségi törvény előkészítése, melynek határideje 2003 vége lett volna. E törvénynek, amely eddig nem készült el, az lenne a feladata, hogy „szabályozza a nemzetiségi kisebbségek jogi helyzetét, megfelelő jogi környezetet teremtsen nemzeti identitásuk fejlesztésére, és egyúttal meghatározza a nemzetiségi kisebbség jogi státusát”.13 Az MKP erős kormányzati helyzetének köszönhető, hogy a második kormányzati ciklusban a koalíció szlovák tagjai már nem tudták a négyéves ciklus második felére elodázni a kisebbségekre vonatkozó kötelezettségek teljesítésének határidejét. Ez nemcsak a magyar egyetemre, hanem a rádió és televízió önálló magyar szerkesztőségének felállítására is érvényes. A magyar egyetem létrehozása és finanszírozása a második kormányprogramban már konkrét időponttal, a választási ciklus első évével (2003) szerepelt. Az első kormányzati ciklusban az MKP a nyitrai egyetem magyar karának megnyitásával szerette volna rendezni a magyar kisebbség felsőfokú anyanyelvi oktatásának problémáját, de ezt a koalíció többi tagja azzal utasította vissza, hogy külön kart nem kívánnak létrehozni. Az első kormányprogram csak már működő egyetemek keretében kívánta felállítani a kisebbségi oktatók utánpótlására szolgáló intézményt, de azok nem akartak kisebbségi kart létrehozni. A kérdést az MKP nyomására az első kormányzati ciklus utolsó évében vették napirendre. Szinte természetes, hogy nem is tudtak e kérdésben megegyezni. A nyitrai egyetem (és az Akkreditációs Bizottság) különféle szakmai és autonómiajogokra hivatkozva állt ellen. Ebben az ügyben csak akkor döntött, amikor a második kormányzási ciklusban az MKP (már erősebb politikai befolyással) a komáromi magyar egyetemet követelte ki a koalíció többi tagjától.14 A második kormányzati ciklusban ezt a kérdést már meg tudták oldani, mégpedig úgy, hogy az Akkreditációs Bizottság halasztgató taktikáját kizárva parlamenti törvényt hoztak az egyetem alapításáról. A szlovák parlament tehát 2003 októberében elfogadta a magyar egyetem alapításáról szóló törvényt, így a kormány támogatásával Komáromban három karral létrejött az a magyar egyetem, amelyen 2004 szeptemberében indul az oktatás. A nevesítetlen földek önkormányzati formájú megoldása az első ciklusban nem született meg, ezért a második ciklusban ez a kérdés az MKP politikai prioritásává vált. Az első ciklusban a Demokratikus Baloldal Pártja képes volt ezt a szándékot blokkolni, holott a kormányprogramban szerepelt a megoldás kötelezettsége. Akkor e földeket az önkormányzatok igazgatása alá kívánták vonni, most, a második kormányprogram már ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy ezeket a földeket az adott önkormányzatok tulajdonába kell vonni (ami erősebb, mintha csak az igazgatásuk alá vonnák ezeket a földeket).
