Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Szarka László: Kisebbségi többpártrendszer és közösségépítés (A szlovákiai magyar politikai pártok működése 1989 - 1998)
84 Szarka László nyába a másik két parlamenti magyar pártnak az Együttélésnél jóval kiterjedtebb és szervesebb kapcsolatai voltak. Ugyanakkor az Együttélésnek az MKDM-mel kialakított közös választási koalíciók, valamint az egybehangolt parlamenti fellépések a többségi közösséggel folyamatosan érzékeltették a kisebbségi közösség belső szolidaritását, a magyar választási bázis fegyelmét. S végül a Duray Miklós által megfogalmazott társnemzeti státus iránti igénybejelentés azt is egyértelművé tette, hogy más hangsúlyokkal és más eszközökkel, de az Együttélés is a Szlovákián belüli közösségi egyenjogúságot és az azt szavatoló önkormányzati intézményrendszert tekinti végső céljának.12 2.3. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom létrejöttének történetét az eddigi elemzések nem tárták fel olyan mélységben, mint ahogy az a másik két mozgalom esetében jórészt már megtörtént. Az FMK által is szorgalmazott kereszténydemokrata klubok, a Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom magyar tagozatának kialakítására tett erőtlen kísérletek mellett Püspöki Nagy Péter, Rajczy László, Szőcs Ferenc és több más alapító tevékenységében kezdetben keveredett a politikamentes, alapvetően hitbuzgalmi orientáció a nemzeti kereszténydemokrata politizálás mintáival. A belső vitákban az Együttéléshez fűződő viszony kérdése, Janics Kálmánnak, a mozgalom első elnökének az önálló politikai párttá válást támogató magatartása, valamint a választási kampány során kialakult új mozgalmi elit terelte végérvényesen a mozgalmat a nemzetileg elkötelezett, kereszténydemokrata politikai szervezet irányába. Az 1991. évi belső válság után elnökké választott Bugár Béla programadó tevékenysége, a mellé felsorakozó fiatal értelmiségi kör (Csáky Pál, Farkas Pál, majd Bárdos Gyula) tudatos pártszervező munkája emelte fokozatosan az MKDM-et a legjelentősebb szlovákiai magyar párt rangjára. A mozgalom az 1990. március 16-i alakuló gyűlését követően választási koalíciót kötött az Együttéléssel, ami azt követően számtalan belső ellentmondáshoz, vitához és ellentéthez vezetett.13 Az MKDM Csáky Pál és Janics Kálmán visszaemlékezése szerint az 1992. évi választásokig jórészt az Együttélés által szorgalmazott politikát követte, nem volt koherens belső értékrendje. Az MKDM vezetése megpróbálta korlátozni az Együttélés befolyását. Ennek jegyében 1991. április 13-án a galántai országos közgyűlésen, ahol a mozgalom elnökévé ismét Bugár Bélát választották, kizárták Magyar Ferencet, Noviczky Bélát, Szőcs Ferencet és Varga Olivért, akik szembehelyezkedtek az MKDM vezetésének politikai irányvonalával, szorosabb együttműködést szorgalmazva az Együttéléssel. A MKDM elzárkózott attól, hogy az Együttéléssel közös parlamenti klubot hozzon létre. Az 1992. évi parlamenti választások alkalmából megkötött hármas magyar koalíció (az Együttélés mellett az 1991 nyarán létrejött Magyar Néppárt is bekerült a választási koalícióba) az FMK-t önálló indulásra kényszerítette, de a kialakult helyzetben ezzel együtt átláthatóvá, a választók számára is értelmezhetővé tette a pártközi viszonyokat.14 A mozgalom 1993 februárjában dolgozta ki a szlovákiai nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogállását szabályozó törvénytervezetét, amely mindmáig a legrészletesebb elképzelés a kisebbségek jogi helyzetének szlovákiai szabályozására.15 Az MKDM helyzetének stabilizálására, programjának megújítására, a pártszerű politizálás kereteinek kialakítására — a szlovákiai magyarság 1989 utáni legnagyobb méretű politikai mobilizációját jelentő komáromi önkormányzati nagygyűlést követően - a mozgalom 1994. február 26-án Dunaszerdahelyen megrendezett I. kongresszusán került sor. A program alapvetően a jogállamiság és a piacgazdaság, a decentralizált államigazgatás és az önkormányzatiság párhuzamos kiépítését szorgalmazta, sürgette a kisebbségek jogállásáról szóló törvény előkészítését, mindazonáltal sem a komáromi dokumentumok szellemiségét, sem pedig az MKDM törvénytervezetének önkormányzati struktúráját nem tartalmazta, ami
