Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Őllös László: A magyar pártok programjai

76 Öllös László JEGYZETEK 1. Nem voltak ilyenek a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának dokumentu­mai sem. 2. Ez részben azzal is magyarázható, hogy a szlo­vákiai magyar közvélemény magát a korszakot is alig ismerte. Csak néhány tudományos publi­káció jelent meg a kérdésről, a sajtó nem foglal­kozott ezzel a témával. A kivételt ebben az eset­ben is a szépirodalom jelentette. 3. A párt listáján az 1990-es választásokon négy magyar képviselő kerül a Szlovák Nemzeti Ta­nácsba: Kardos Ferenc, Paulický Péter, Varjú Já­nos és Zselenák József. 4. Lásd az alábbi dokumentumokat: A Független Magyar Kezdeményezés nyilatkozata, A Füg­getlen Magyar Kezdeményezés elvi nyilatkoza­ta, A Független Magyar Kezdeményezés prog­ramnyilatkozata, illetve később A Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezde­ményezés közös nyilatkozata a nemzetek nem­zeti kisebbségek és etnikai csoportok együttélé­séről Szlovákiában. In: Szabadság és felelősség. A Magyar Polgári Párt programja. H. n. [Po­zsony], Kiadja a Magyar Polgári Párt Központi Irodája, 1992, 101-119. p. 5. A megalapításról szóló döntés az FMK által szervezett találkozón született. Bárdi Nándor szerint „A Magyar Kereszténydemokrata Moz­galom (MKDM) létrehozása először az FMK ve­zetése részéről merül fel, elsősorban a falusi, vallásos magyar szavazók megnyerése érdeké­ben.” Bárdi Nándor: Tény és való. A budapesti kormányzatok és a határon túli magyarság kap­csolattörténete. Pozsony, Kalligram, 2004, 113. p. Bárdi megállapításához hozzá kell tenni, hogy az FMK programjaiban a szlovákiai magyar pártrendszerről kialakított felfogása alapján a kereszténydemokrácia szervezeti megjelenítését a szlovák kereszténydemokratákkal való együtt­működés, valamint a konzervatív pártok nemzet­közi szervezeteiben való szlovákiai magyar rész­vétel kapcsán is fontosnak tartotta. Ez a lépés ré­szét képezte a jelentős európai demokratikus eszmeáramlatokhoz kötődő szlovákiai magyar pártpluralizmus koncepciójának. Ezért nem elle­nezte az FMK az MKDM megalakulását, sőt fel­hívást adott ki magyar kereszténydemokrata klu­bok létrehozatalára, és az általa szervezett talál­kozón született meg a döntés az MKDM megala­pításáról. 6. A Független Magyar Kezdeményezés program­­nyilatkozata. In: Szabadság és felelősség. I. m. 109. p. 7. Lásd az FMK nyilatkozatait, valamint első prog­ramját. 8. A Független Magyar Kezdeményezés program­­nyilatkozata. In: Szabadság és felelősség. I. m. 113. p. 9. Kántor Zoltán a romániai magyarok és az RMDSZ kapcsán fejti ki, hogy a politikai szer­vezet milyen nagy jelentőséggel bírhat egy nem­zeti kisebbség társadalmának megszervezésében az 1989-et követő időszakban. Kántor szerint „Az RMDSZ kettős funkciót tölt be. Egyrészt politikai pártként vesz részt a romániai politikai életben, másrészt társadalomszervező feladato­kat lát el a romániai magyar társadalom vonatko­zásában.” Kántor Zoltán: A nemzeti identitást formáló intézményrendszerek. In: Fedinec Csil­la (szerk.): Társadalmi önismeret és nemzeti ön­azonosság Közép-Európában. Budapest, Teleki László Alapítvány, 2002. Az adott helyzetben az alakuló politikai élet valóban jelentős hatást gya­korolt a kialakuló kisebbségi társadalmi szerve­zetek jellegére és a politikához főződő viszonyá­ra. Ugyanakkor állíthatjuk, hogy a tétel részben fordítva is igaz: az alakuló pártok jellege, irá­nyultsága is függött azoknak a már létező szer­vezeteknek a jellegétől, amelyek formálisan vagy informálisan közreműködtek e pártok meg­alapításában. 10. Ezt szögezi le a Független Magyar Kezdeménye­zés nyilatkozata (1989. november 20.). In: Sza­badság és felelősség. I. m. 102. p., valamint A Független Magyar Kezdeményezés elvi nyilat­kozata. Uo. 106-108. p. Lásd még Bárdi Nándor-Éger György (szerk.): Útkeresés és in­tegráció. Válogatás a határon túli magyar ér­dekvédelmi szervezetek dokumentumaiból 1989-1999. Budapest, Teleki László Alapítvány, 2000, 201. p., valamint 202-203. p. 11. A Független Magyar Kezdeményezés nyilatko­zata. In: Szabadság és felelősség. I. m. 102. p. 12. Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom