Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Őllös László: A magyar pártok programjai

74 Öllös László Ezek érdekében a hadsereg reformjának fel­­gyorsítását, valamint az EU megismertetését tartja fontos célnak. Amint az 1989 után létrejött szlovákiai ma­gyar politikai pártok programjaiból és választá­si szerepléséből is kiderül, a szlovákiai magya­rok a klasszikusnak nevezhető nemzeti kisebb­ségek közé sorolhatók. Ugyanakkor a szlováki­ai magyarok nemcsak kulturális, hanem politi­kai sajátosságokkal is rendelkeznek. A parla­menti választások mindegyikén a szlovákiai magyarok többsége magyar pártokra vagy olyan pártkoalíciókra szavazott, amelyekben magyar pártok is részt vettek. Szlovákia párt­­rendszerének ez a nemzeti törésvonala ez ideig stabilnak mondható. Ám nem minősíthető tel­jes érvényűnek, mivel a szlovákiai magyarok mintegy 10—25 százaléka (ez a politikai körül­ményektől függött) hajlandó szlovák pártokra szavazni, míg a magyar pártok koalíciója, illet­ve az egyesült magyar párt legalább ekkora számú szlovák szavazó szavazatát nyeri el. A pártok közti fő különbségek az első idő­szakban három területen mutatkoztak meg. Az első a szlovák pártokkal, valamint a demokrati­kus szlovák politikai csoportokkal történő együttműködés kérdésköre s ennek kapcsán a kormányban való részvétel. A második a szlo­vákiai magyar rendszerváltás kérdése a szlová­kiai magyar intézményekben, valamint Dél- Szlovákia településeinek önkormányzataiban, majd ennek kapcsán a szlovákiai magyar intéz­ményrendszer plurális, illetve központosított jellegének dilemmája. A harmadik pedig a ma­gyarországi pártkapcsolatok eltérő jellege. Összefoglalva: az egyik álláspont a plurális kisebbségi társadalom és politikai élet elképze­lése volt a kialakulófélben levő alkotmányos demokrácia keretei közt. Azaz nem egy vagy néhány társadalmi szervezet monopóliumát, hanem több különféle társadalmi szervezet al­kotta rendszert képzelt el, amelyik a társadalmi szükségletek alakulása szerint rugalmas válto­zásra is képes. A szlovákiai magyarok politikai életét a nyugat-európai alkotmányosság kere­teibe illeszkedő politikai eszmeáramlatok men­tén szerveződő szlovákiai magyar pártok for­májában képzelte el, amelyek közt verseny fo­lyik számos kérdésben, ugyanakkor együttmű­ködnek a szlovákiai magyarok nemzetiségi cél­jainak megvalósításában. E pártok magyar pár­tok, ugyanakkor az egyes eszmeáramlatok ér­tékrendje utat nyit az azonos eszmeáramlatok­hoz tartozó szlovák pártok felé is, ami lehetősé­get teremt a velük való együttműködésre. Min­denekelőtt ennek révén nyílik esély a parla­menti többség megszerzésére a magyarokat érintő ügyekben. Sőt e módon alkalom nyílik a magyarok részvételére a kormányban. A kor­mányzati részvétel lehetővé teszi, hogy meg­szűnjön a magyarok által lakott területek hátrá­nyos kezelése a végrehajtó hatalom egyes terü­letein belül, valamint teret nyit olyan társadal­mi vitának, amely a szlovákiai magyarok ön­kormányzatiságához vezethető útját egyengeti anélkül, hogy fenyegetné a rendszerváltás fo­lyamatát és politikailag izolálná a magyar ki­sebbséget. A szlovákiai magyaroknak a jelen­tős európai eszmeáramlatokhoz kötődő politi­kai pluralizmusa ugyanakkor lehetőséget ad ar­ra is, hogy politikai szervezeteik egynél több nemzetközi pártszövetségben képviseltessék magukat. Ugyanez az elv vonatkozott az egyes pártok magyarországi kapcsolataira. Eszerint mindegyik szlovákiai magyar párt kapcsolatot tarthat valamennyi magyarországi politikai párttal, s emellett szorosabb kapcsolatot ápol­hat azzal a magyarországi párttal, amellyel azo­nos értékrendet vall. Persze így a szlovákiai magyar pártok és politikusaik nem kapcsolód­nak be a magyarországi választási küzdelmek­be, nem vesznek részt egyetlen párt választási kampányában sem. A szlovákiai magyarok ál­tal is figyelt magyarországi médiától pedig el­várják a korrekt, semleges tájékoztatást a szlo­vákiai magyar pártok és politikusok vitáiról. A másik politikai és társadalmi elképzelés szerint viszont a szlovákiai magyarságnak a szlovák politikai pártoktól elkülönülve egy po­litikai szervezetbe kell tömörülnie, amelynek nem szabad belépnie a kormányba, hanem el­lenzékből kell politizálnia. Politikai eszköztá­rába mindenekelőtt az ellenzéki nyomásgya­korlás tartozik, melynek elengedhetetlen eleme a folyamatos nemzeti mozgósítás. A magyar politikának és közéletnek egy központból irá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom