Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Őllös László: A magyar pártok programjai
A magyar pártok programjai 59 szítenék eddigi túlfokozott politikai jelentőségüket. Ugyanakkor tudatosítja, hogy hatékony kisebbségvédelmet csak a többség tud biztosítani, és ez egyben annak kötelessége. Az FMK fontosnak tartja a települések tényleges önkormányzatainak helyreállítását, hangsúlyozva a helyi kisebbségek képviseletét a helyi önkormányzatokban. A magyarokat egyrészt arra hívja fel, hogy megfelelő jelölteket állítsanak a szlovák többségű településeken, másrészt pedig arra, hogy a más nemzetiségűek képviseletét tegyék lehetővé ott, ahol maguk vannak többségben. A helyi problémák tisztázására vitakörök létrehozását javasolja. Az utolsó pont ugyancsak a forradalom közelségét és befejezetlenségét jelzi. Azt a meggyőződést fejezi ki, hogy a rendszerváltás sikere a polgárok önszerveződésétől függ. A gazdasággal foglalkozó rész a piacgazdaság megteremtését, a vállalkozói szabadságot, a tulajdonformák egyenjogúságát és a szociális biztonság megteremtését szorgalmazza. Ugyanakkor 1990 januárjában a mozgalom rendszerváltó céljait jelzi az alábbi mondat: „Szükséges a tulajdonviszonyok és tulajdonosi jogok nyilvánosság előtti tisztázása, nehogy a régi gazdasági bürokrácia korábbi hatalmát magántulajdonná alakítsa át.”17 Szükségesnek tartja továbbá olyan gazdasági szerveződések alapítását, amelyek képesek a magyarok érdekeinek érvényesítésére a tulajdonváltás időszakában, valamint a gazdaság átalakításának olyan módját, amely nem rombolja a magyarok társadalmi szerkezetét. A továbbiakban a program felsorolja az új mezőgazdasági termelői formákat, beleértve a helyi feldolgozóipart. A kultúrával foglalkozó rész a kultúra szabadságának elvére épül. A kultúra ideológiai alávetettségének azonnali megszüntetését követeli, majd a szlovákiai magyarok számára az Európához való felzárkózás szükségességére hívja fel a figyelmet. Ezt követően kiáll a nemzeti kisebbségek kulturális önigazgatásának elve mellett, beleértve az oktatásügyet is. A magyaroknak ki kell építeniük teljes oktatási rendszerüket, a felsőoktatást is beleértve, valamint létre kell hozniuk tudományos intézményeiket. A program ezzel kapcsolatban így fogalmaz: „Szükség van egy kulturális rendezvényeket, a népművelő munkát szervező és menedzselő, a politikától független, demokratikus felépítésű kulturális szövetségre.”18 Ez a Csemadok depolitizálásának és egyben társadalmi szerepének elve. Az egyházakkal fogalakozó rész leszögezi, hogy az egyházaknak politikamenteseknek kell lenniük. A programban megjelenik a hitoktatás szabadsága, az állam ellenőrzését biztosító törvények eltörlése, az egyházak intézményrendszerének újjászervezése. A keresztény ember kapja vissza méltóságát. Ugyanakkor fontosnak tartja a magyar hívők érdekeinek politikai képviseletét. A szociálpolitika terén az FMK alapelve, hogy az anyagi biztonság minden polgár emberi méltóságának alapja. Ugyanakkor azt feltételezi, hogy „Az ország gazdasági helyzete belátható időn belül romlani fog. Sokak életszínvonala csökken.”19 Ezért már ma gondolni kell arra, hogyan előzhető meg végleges lecsúszásuk. Ehhez átfogó szociális biztosítási rendszert kell létrehozni az új körülmények között. Ugyanakkor a magyarok vonatkozásában hangsúlyozza, hogy a magyarlakta területek lemaradását meg kell szüntetni. A lemaradás a kommunista rendszer nemzetiségpolitikájának következménye. Elemei az alacsonyabb szakképzettségi szint, a kevés munkahely és sok ingázó, valamint a magyarok társadalmi struktúráját megbontó iparfejlesztés. Ennek megoldására szakértői csoportok létrehozását javasolja. A mozgalom jogfelfogása a liberális szerződéselmélet jogfelfogásán alapul. Az FMK szerint „A jog az ember természetes létállapota. Jogaink nem azért vannak, mert azokat mások adják, hanem mert létezünk.”20 Az FMK célja a jogállam. A program felsorolja a jogállam feltételeit, a legfontosabb emberi és polgári jogokat, majd leszögezi, hogy az államot maguk a polgárok hozzák létre saját szabadságuk és biztonságuk védelmében. A mozgalom célja az állam központi hatalmának korlátozása és a helyi, valamint területi önkormányzatok erősítése. A továbbiakban a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak elve szerepel, valamint a nemzeti kisebbségek pozitív diszkriminációját biztosító törvény és az anyanyelvűket egyenjogúsító nyelvtörvény elfogadása.
