Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Őllös László: A magyar pártok programjai
56 Öllös László 1.6. Magyar Koalíció A koalíció 1994 júniusában születik meg a három releváns magyar párt, az MKDM, az MPP és az Együttélés megállapodása alapján. Az 1994-es parlamenti választásokon a koalíció 17 képviselőt juttat a szlovák parlamentbe. Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom - Ásványi László, Bárdos Gyula, Bugár Béla, Csáky Pál, Farkas Pál, Ferkó Barnabás, Szigeti László; Együttélés - Bauer Edit, Boros Zoltán, Duka Zólyomi Árpád, Duray Miklós, Komlósy Zsolt, Köteles László, Kvarda József, Pásztor István, Rózsa Ernő; Magyar Polgári Párt - A. Nagy László. A Magyar Koalíció ellenzéki politikát folytatott a 1994-es választásokat megnyerő, Vladimír Mečiar által vezetett kormányzattal szemben. Ugyanakkor együttműködött a Mečiarkormány megbuktatása céljából 1997-ben megalakuló Kék Koalícióval. 1.7. Magyar Koalíció Pártja A Magyar Koalíció Pártja a három releváns magyar párt, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt egyesülésével jött létre. Az egyesülést kimondó kongresszus 1998. június 21-én ülésezett. Több okból egyesültek a pártok. Az egyik a szlovák választójogi törvény Mečiar-kormányzat általi módositása volt, amely a koalíciókötés nehezítését célozta. A másik tényezőt az az Együttélésben megjelenő álláspont jelentette, amely ellenezte a magyar pártpluralizmust. A harmadik tényezőt a másik két pártban is megjelenő kalkuláció jelentette az egyesülés kapcsán megszerezhető előnyökről, illetve a fenyegető hátrányokról. Az egyesülés után két platform alakult a pártban, a keresztény-konzervatív, valamint a polgári-liberális. E platformok azonban már nem játszottak meghatározó szerepet a párt döntéshozatalában. Később a párt meg is szünteti őket. A párt az 1998-as parlamenti választásokon a szavaztok 9,12%-át szerzi meg, és 15 képviselőt juttat a parlamentbe. Az MKP parlamenti képviselői: Bugár Béla (a parlament alelnöke), Bárdos Gyula, Farkas Pál, Dolník Erzsébet, Duka Zólyomi Árpád, Duray Miklós, Fehér Miklós, Ferkó Barnabás, Gyurovszky László, Hóka László, Köteles László, Kvarda József, A. Nagy László, Sárközy Klára, Szabó Olga. Ezt követően az MKP belép a szlovák kormányba, ahol három miniszteri széket foglal el. Az MKP adja a kormány egyik alelnökét, a környezetvédelmi minisztert, valamint az építési és munkaügyi minisztert. Az emberi és kisebbségi jogokkal, valamint a regionális fejlesztéssel megbízott miniszterelnök-helyettes Csáky Pál lesz, a régiófejlesztési és építésügyi miniszter Hama István, a környezetvédelmi miniszter pedig Miklós László. A párt négy államtitkári posztot is kap: Bauer Edit a szociális és munkaügyi minisztérium, Könözsi László a földművelésügyi minisztérium, Podstránsky Vladimil a pénzügyminisztérium, Szigeti László pedig az oktatási minisztérium államtitkára lesz. Az MKP adja a szlovák parlament egyik alelnökét Bugár Béla személyében, valamint a parlament két állandó bizottságának elnökét: a pénzügyi és költségvetési bizottság elnöke Farkas Pál, az emberi jogi és nemzetiségi bizottság elnöke A. Nagy László. A párt a soron következő önkormányzati választásokon 224 polgármesteri és 3773 képviselői helyet szerez. A Magyar Koalíció Pártjának köszönhetően a kormányprogramba több, a nemzeti kisebbségeket is érintő célkitűzés került. Többek között a negatív nemzetiségi diszkrimináció megakadályozása, a nevesítetlen földeknek a községek tulajdonába való visszaadása, a pedagógusok, a lelkészek, a kultúrában dolgozók képzésének megoldása, a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolákban a kétnyelvű dokumentáció viszszaállítása, a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvény elfogadása, az önkormányzati charta elfogadása és a belőle fakadó decentralizáció végrehajtása. Ám már a nyelvhasználati törvény elfogadása nagy nehézségeket okozott. Végül olyan for-
