Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

A kötet szerzői

A kötet szerzői 477 kái: Sľuby a realita. Slovenská ekonomika 1995-1998 (1998), Slovensko 1998-1999 (1999, társszerző), Slovensko 2000 (2000, társ­szerző), Stratégia reformy zdravotníctva - reál­nej reformy pre občana (2001, társszerző), Slo­vensko 2001 (2001, társszerző), Slovensko 2002 (2002, társszerző). Sándor Eleonóra (1959) a pozsonyi magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudo­mányi Karán szerzett néprajz szakos diplomát. 1990-ig muzeológus-etnográfusként dolgozott a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban, majd a galántai Járási Múzeumban. A rendszer­­váltás időszakában rövid ideig közéleti szerepet vállalt (1990-1992 között a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának képviselője a Függet­len Magyar kezdeményezés jelöltjeként), majd újságíróként dolgozott. 1999 óta köztisztviselő, a szlovák parlament munkatársa. Tanulmányai a szlovák-magyar államközi viszonyról, a szlo­vákiai nemzetiségi feszültségek kezelésének nemzetközi összefüggéseiről, a nemzetközi ki­sebbségi jogi dokumentumokról szlovák és an­gol nyelven jelentek meg. Megjelent műve: Slovensko 1995 (1996, társszerző), Kto? Prečo? Ako? Slovenské voľby ’98 (1999, társ­szerző), Čačipen pal o Roma. Súhrnná správa a Rómoch na Slovensku (2002, társszerző). Szarka László (1953) történész. A galántai magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsé­szettudományi Karán szerzett történelem-ma­gyar szakos diplomát. Budapesten él. 1977— 2001 között az MTA Történettudományi Inté­zetének munkatársa, 2001-től az MTA Etnikai­nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgató­ja. Oktatott a debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen, valamint a piliscsabai Páz­mány Péter Katolikus Egyetemen. Jelenleg a Századvég Politikai Iskolán tanít. Kutatási te­rülete: a magyarországi nemzetiségi kérdés tör­ténete 1867-1918 között, illetve a 20. századi magyar kisebbségek története. Megjelent köte­tei: A szlovákok története (1993), Szlovák nem­zeti fejlődés - magyar nemzetiségi politika 1867-1918 (1995), A közép-európai államok kapcsolatai (1997), Duna-táji dilemmák. Nem­zeti kisebbségek - kisebbségi politika a 20. szá­zadi Kelet-Közép-Európában ( 1998), A szlová­kiai magyarok kényszertelepítéseinek emléke­zete 1945-1948 (2003, szerk.), Kisebbségi lét­helyzetek - közösségi alternatívák. Az etnikai csoportok helye a kelet-közép-európai nemzet­államokban (2004). Tóth Károly (1959) a galántai magyar tannyel­vű gimnáziumban érettségizett, majd a pozso­nyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar-történelem szakos dip­lomát. 1983-1987 között segédmunkás, majd a Madách Kiadó szerkesztője. Az Iródia és a Ma­gyar PEN Club, Pozsony alapító tagja. 1989 után alapítója, elnöke, majd alelnöke és párt­igazgatója a Magyar Polgári Pártnak (1992-ig Független Magyar Kezdeményezés). Aktivan részt vett a civil szektor munkájában, több ala­pítvány alapító tagja és kurátora. 1996-tól a Fó­rum Kisebbségkutató Intézet (2002-ig Fórum Társadalomtudományi Intézet) igazgatója. Megjelent kötetei: Leányvári ébredés (1994), Nonprofit lxl. Útikalauz kezdő civil szerveze­tek számára (2002, társszerző), Mozaik 2001. Gyorsjelentés (2002, társszerző), Magyarok a világban. Kárpát-medence (2000, szerk.), Ez­redforduló. A tudomány jelene és jövője a ki­sebbségben élő közösségek életében c. konfe­rencia előadásai (2001, szerk.). Tuba Lajos (1961) geológus, újságíró, régió­fejlesztési szakértő. A dunaszerdahelyi magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát. Mikropaleontológusként, majd újságíróként dolgozott. Jelenleg a Fórum Régiófejlesztési Központ vezetője. Hazai és magyarországi lapokban publikál. Varga Sándor (1942) történész, levéltáros. A komáromi magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egye­tem Bölcsészettudományi Karán szerzett törté­nelem-levéltár szakos diplomát. Levéltáros­ként dolgozott, majd 1968-1970 között a Cse-

Next

/
Oldalképek
Tartalom