Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Peter Pažitny et al.: A déli régiók teljesítőképessége
A déli régiók telj esi tőképessége 305 csonyabb. A magas születési arányszám és a kedvező öregedési index (mindkét régióban 1,19) ellenére az okot a fiatalok elvándorlásában látjuk, a helyben maradó lakosság pedig nem igényli a nagyfokú lakásépítést (7. táblázat). Ez a helyzet elsősorban is a közúti infrastruktúra javulásával változhat. A déli régiók gazdasági teljesítményének és a közúti infrastruktúrának összevetése alapján megállapíthatjuk, hogy a közúthálózat színvonala teljes mértékben korrelál a gazdasági teljesítménynyel: mindkettő elmaradott, s ez a déli régiókat az R3, illetve R4 kategóriába sorolja (lásd A szlovákiai régiók - a gazdasági és közúti infrastruktúra összevetése című tanulmányt (M.E.S.A. 10 Consulting Group Kft., 2003). Látszólag ördögi körről van szó, ám a déli térségek elmaradottságát alapvetően nem a közúti infrastruktrúra színvonala határozza meg, hanem a humán erőforrások minősége. Az egyesült Európában ugyanis a magyar autópályákra történő rácsatlakozással megoldható a déli régióknak a nemzetközi közúti infrastruktúrához való kapcsolódása. Lényegesen nagyobb problémát látunk a közüzemi vízvezeték-hálózatban, illetve az alapvető infrastruktúrával sem rendelkező telepeken élő roma lakosság létszámának növekedésében. 2.3. Termelési mutatók és bérek A bruttó termelés adatai kendőzetlenül megmutatják az egyes régiók közötti különbségeket. E mutató tekintetében Kassa kivételével a déli járások az utolsó helyet foglalják el. A pozsonyi tennelés adja a teljes szlovákiai termelés 26%át, volumene megegyezik a leggyengébb hét régió összesített termelésével (8. táblázat). Az utóbbi húsz év alatt a termelés Kassa és a többi szlovákiai térség rovására egyre inkább Pozsonyban koncentrálódott (1. grafikon). Az 1. grafikon az egyes szlovákiai régiók egy lakosra jutó bruttó termelését mutatja be. A termelés regionális eloszlása akkor volna egyenletes, ha a görbe 45 fokosnál kisebb szögben haladna. Minél inkább eltér a görbe ettől a szögtől, annál kevesebb régióban koncentrálódik a termelés. Az 1. grafikon jól ábrázolja ezt a jelenséget: a 2000-2004-es időszakot mutató görbe jelentősen jobbra tolódott az 1985-1989-es időszakra vonatkozó görbénél (1. grafikon). A volumenindex is azt mutatja, hogy a termelés egyre inkább Pozsonyban összpontosul: amíg Pozsonyban 6,8 ponttal, Kassán csak 1,8 ponttal nőtt (8. táblázat), miközben az acéliparnak köszönhetően Kassa a nyolcvanas évek végén a termelés volumene szempontjából domináns helyzetben volt. Kielégítő eredményeket ér el Bars is (a növekedési index 2,9), amely az egy lakosra jutó termelés alapján a harmadik legerősebb szlovákiai régió (!). A többi négy déli régió az utolsó hat hely valamelyikét foglalja el, a növekedési indexük átlagban kétszeres, ami nem éri el a szlovákiai átlagot (2,6). 3. DUNAMELLÉK-ALSÓ-VÁGMELLÉK 3. térkép Dunamellék-Alsó-Vágmellék Forrás: M.E.S.A. 10 Megjegyzés: A térképen szereplő helységnevek magyar megfelelőit (a továbbiakban is) a 346-347. oldalon található magyar-szlovák helységnévjegyzékben tüntetjük fel. 3.1. Helyzet A régiót a Pozsonytól délkeletre legyezőszerűen elterülő térség alkotja. Keleten Alsó-Nyitrával, északon a nagyszombati régióval, nyuga-
