Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Jaroslav King: Régiófejlesztési politika és közigazgatás
Régiófejlesztési politika és közigazgatás 273 3. táblázat A magyar nemzetiségű lakossággal rendelkező települések nagyságcsoportjai 2001-ben A magyar kisebbség aránya (%) A település nagyságcsoportja 100 alatt oo <N 1o o 200-500 500-1000 O O O(N Oo o Oo o oo o (N 5 000-10 000 oo o o<N oo o o oo o o oo o o(N 50 000-100 000 100 000 fölött . 1 összesen 1-ig 0 23 126 222 249 157 37 22 21 80 865 1-10 11 16 52 33 35 8 2 3 1 1 2 164 10-20 1 3 6 5 3 4 0 03 0 0 25 20-30 00 9 7 3 1 0 2 1 0 0 23 30-A0 0 2 7 9 7 2 1 1 1 0 0 30 40-50 0 1 7 17 7 5 1 0 0 0 0 38 50-60 1 3 17 9 7 3 4 0 0 0 0 44 60-70 0 7 16 14 14 8 2 3 1 0 0 65 70-80 1 6 19 28 18 9 3 0 1 0 0 85 80-90 1 7 38 38 25 7 1 1 0 0 0 118 90 fölött 0 7 36 29 19 6 1 0 0 0 0 98 Összesen 15 75 333 411 387 210 52 32 29 9 21 555 Forrás: Az SZK Statisztikai Hivatala; a 2001-es népszámlálás adatai alapján a szerző számítása 1.2. A magyar nemzetiségű lakosság által lakott területek helyzetét befolyásoló tényezők Dél-Szlovákia jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzete több tényező együtthatásának a következménye: 1. Az 1989 előtti időszakban e régió fejlesztését elhanyagolták: A szocialista iparosítás inkább a medencékbe összpontosult, a síksági területek esetében meghagyták azok agrárfunkcióját, ami azzal járt, hogy elmaradtak a közlekedési infrastrukturális beruházások (Bašovský 1995). 2. Demográfiai tényezők - természetes népmozgalom: Az ország e területein a natalitás csökkenésének és a népesség öregedésének következtében már 1980-tól csökken a lakosság száma. Ez a régió demográfiai szempontból regresszív jellegű (Gajdoš 1992, Bezák 2002, Bašovský 1995). 3. Demográfiai tényezők - vándormozgalom: Az utóbbi húsz évben a dél-szlovákiai lakosság migrációs szokásaiban változások következtek be. A nyolcvanas években e terület vándorlási egyenlege negatív volt, a kilencvenes években azonban megváltozott a migráció iránya, és az ország déli térségei a régióközi vándorlás célterületévé váltak, ami elsősorban a Pozsony vonzáskörzetéhez tartozó délnyugatszlovákiai régióra jellemző (Bezák 2002). E tény részben alátámasztja azt a véleményt, hogy a magyar nemzetiségű lakosság által lakott területnek ez a része társadalmi-gazdasági szempontból eltér (fejlettebb) a többi dél-szlovákiai régiótól. 4. A terület alapvetően mezőgazdasági jellege és az ezzel összefüggő tevékenységek: 1989 előtt a szlovákiai agrárágazatra, elsősorban a nem kielégítő gazdasági infrastruktúrával rendelkező déli és délkeleti régiókban a nagyfokú szociális célú foglalkoztatottság volt a jellemző (Buchta 2003). 1989 után mindez magas mezőgazdasági munkanélküliséghez vezetett: a mezőgazdasági vállalatok nem tudtak alkal-
