Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Tóth Károly: A magyar intézményrendszer fejlődése

264 Tóth Károly gionális és eurorégiós társulások, amelyek már az Európai Uniós csatlakozásunk utáni időszak követelményeit tartják szem előtt. Egészen új forma ez a szlovákiai magyar intézményrend­szeren belül. Az etnicitás azonban ezen belül is érvényesül, hiszen a szlovák-magyar határ na­gyon komoly együttműködésre ad lehetőséget, és ezt a szlovákiai magyar szervezetek ki is használják, megfelelő partnerekre találva a ma­gyarországi oldalon. Ugyanakkor komoly elmozdulás is tapasz­talható az etnicitás szempontjából. Ezek a kap­csolatok már a közigazgatás szintjén jönnek lét­re (települési önkormányzatok, megyék/kerüle­­tek), amelyek nem pusztán nyelvi/kulturális ala­pot követnek, hanem egyre inkább előtérbe ke­rülnek a gazdasági, szociális és egyéb kérdések. 4.4. Kiadók, folyóiratok és lapok Nem igazán tekinthetők a civil szféra alkotó­elemének, hiszen jogi formájukat tekintve (ál­talában kft.-k) teljesen üzleti alapon jöttek létre és működnek. Ugyanakkor szerepüket tekintve a kisebbségi intézményrendszer szerves részét alkotják. A szűkös piacra való tekintettel általá­ban támogatásra szorulnak, és így mind a hazai, mind pedig a külföldi támogatások egyik jelen­tős célcsoportját alkotják. A kiadók fontos kulturális küldetést is el­látnak, hiszen közvetítik a kulturális terméke­ket a kisebbségi közösség, a nyelvi közösség és a szakmai nyilvánosság felé. Az elmúlt tizenöt év legfőbb kihívása az volt, hogy a kommunizmusban létrejött „nagy múlttal rendelkező”, illetve a rendszerváltás éveiben újonnan megalapított kiadók milyen ideológiát, üzenetet, profüt tudtak kialakítani, kulturális és etikai értékeket közvetíteni, és - a nem igazán nagy piacon - mennyire voltak ké­pesek egymást kiegészítve megmaradni. 4.5. Állami és önkormányzati intézmények (Múzeumok, könyvtárak, regionális levéltárak kulturális és népművelési központok stb.) Meglehetősen idegen testnek tekintette a szlo­vákiai magyar intézményrendszer az ún. állami és ma már önkormányzati intézményeket. A magyar intézményrendszer részének azért te­kinthetők, mert a magyarlakta területen dolgoz­nak, gyűjteményeik komoly része a magyar kul­túra részét képezik, befogadó/látogató közönsé­gük magyar, és jórészt magyar nemzetiségűek dolgoznak ezekben az intézményekben. Koráb­ban nagyfokú politikai és ideológiai ellenőrzés alatt álltak, 1989 után pedig a túlélés gondjaival elfoglalva tartózkodtak mindenfajta nemzetpo­litikai, politikai és ideológiai áramlatoktól. Jelenleg a következő módon oszlanak meg ezek az intézmények az adott régióban: 4.6. Profitorientált kisebbségi gazdasági tár­sulások Érdekes módon a kisebbségi intézményrend­szer szerkezetében megjelent a szlovákiai ma­gyar vállalkozó/vállalkozás fogalma. Ez azért érdekes, mert nem szponzorként, hanem ado­mánykérőként jelent meg. 1. táblázat Az állami és önkormányzati intézmények megoszlása a dél-szlovákiai régióban Az intézmény típusa Száma Fenntartója Állami múzeumok 2Szlovák Nemzeti Múzeum Járási múzeumok 9Megyei önkormányzat Települési múzeumok 5Települési önkormányzat Tájházak, néprajzi gyűjtemények 7Települési önkormányzat Regionális levéltárak 12Megyei önkormányzat Nagyobb járási vagy városi könyvtárak 26Települési vagy megyei önkormányzat Forrás: Lám pl László- Simon-Tóth Végh 2003

Next

/
Oldalképek
Tartalom