Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
László Béla: A magyar oktatásügy
242 László Béla Az első lehetőség a fentebb közölt szlovákiai arányok túlszárnyalása, vagyis az, hogy ennél nagyobb arányban lépnek be a felsőoktatásba a magyar nyelvű középiskolákban érettségiző diákok. A másik lehetőség, amelyből a bővülő magyar felsőoktatás táplálkozhat, a hallgatók elvonása a szlovákiai magyar, illetve szlovák nyelvű felsőoktatástól. A harmadik lehetőség abból adódik majd, hogy az európai integráció magával hozza a felsőoktatásban részt vevő fiatalok mostaninál lényegesen nagyobb arányát. Néhány éven belül azonban ez az aránynövekedés a nagyon alacsony népszaporulat miatt valószínűleg a hallgatók abszolút számának lényegesen kisebb arányú növekedését idézi elő. A tanári tartalékok terén sem állunk jobban. Mindezeket kiegészíthetjük még azzal, hogy csak hosszú távú magyar nyelvű felsőoktatásban érdemes gondolkodni. Ezért nagyon meg kell fontolni, hogy milyen szakú és fokozatú, ill. szintű magyar nyelven oktatott tanulmányi programokkal érdemes és lehet bővíteni a szlovákiai magyar felsőoktatást. Itt kell megemlíteni az új, 131/2002. számú felsőoktatási törvény 2. paragrafus (5) bekezdését, amely szerint a felsőoktatás akkreditált tanulmányi programok keretén belül folyik. A törvény értelmében a tanulmányi programok háromfokozatúak (szintűek) lehetnek. Az első fokozatú a baccalaureatusi tanulmányi program. A második fokozatú a magiszteri, a mérnöki és a doktori tanulmányi program. A harmadik fokozatú pedig a doktoranduszi tanulmányi program, ill. a specializált orvosi tanulmányok. A 2004 utáni Európát előrevetítve valószínűleg azok az oktatási rendszerek lesznek a nyertesek, amelyek a Bolognai Deklaráció szellemében a duális képzés helyett az egymásra épülő lineáris, átjárható kétfokozatú felsőoktatást honosítják meg. Ez további szerteágazó, specifikus szakmai feltételek teljesítése elé állítja a felsőoktatást. A nyertes itt az ilyen alapokra épülő, színvonalas, gazdaságosan működtethető, a tudományos kutatásokat előtérbe helyező felsőoktatás lesz.100 JEGYZETEK 1. Popély Gyula: A magyar iskolaügy kálváriája (Cseh)Szlovákiában 1918-1945. In: Tóth László-Filep Tamás Gusztáv (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998. II. köt. Budapest, Ister, 1998, 6. p. 2. Uo. Az 1919. április 3-án elfogadott 189/1919. számú törvénynek volt azonban egy kardinális hiányossága. A 15. §-a szerint ugyanis „Ezen törvény Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában kihirdetése napján lép életbe. Rendeletileg fog megállapítani, hogy ezen törvény Szlovenszkón mikor lép életbe.” 3. Uo. 11. p. 4. Uo. 15. p. 5. Zbierka n. Slovenskej národnej rady, 2. časť 1. §: „Dňom nadobudnutia účinnosti tohto nariadenia sa rušia nemeckej a maďarskej národnostnej menšine na Slovensku školy všetkých stupňov, okrem ľudových.” 6. Edvard Beneš elnök dekrétumai. Pozsony, Pannónia Könyvkiadó, 1996, 79. p. 7. Sbírka zákonü a nafízení republiky Československé. Roč. 1948, cast 38. 10. kvčten 1948. 8. Plevza, Viliam: A CSKP nemzetiségi politikája. Bratislava, Madách, 1983, 259-260. p. 9. Prehľadná informačná správa o školách s vyučovacím jazykom maďarským na Slovensku. Slovenský národný archív (Szlovák Nemzeti Levéltár), Slovenská národná rada - S a K, e. č. 50. kr. 25. 10. Štatistické ročenky školstva Slovenskej republiky (a továbbiakban: ŠRŠ SR). Bratislava, Ústav informácií a prognóz školstva, 1990-2002 (MŠ SR). 11. László Béla: A (cseh)szlovákiai oktatásügy szerkezete, valamint közigazgatási és jogi keretei 1945 után. In: Filep Tamás Gusztáv-Tóth László (szerk.): I. m. 121-124. p. 12. ŠRŠ SR. 13. László Béla: A (cseh)szlovákiai oktatásügy szerkezete, valamint közigazgatási és jogi keretei 1945 után. In: Filep Tamás Gusztáv-Tóth László (szerk.): I. m. 125-126. p. 14. Správa o integrácii málotriednych základných škôl v SSR. MŠ SR, 1979, Somorja, Bibliotheca Hungarica (a továbbiakban: BH).
