Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
László Béla: A magyar oktatásügy
240 László Béla a kisebbségek nyelvén, megfelelő intézményes szinten a létező egyetemek keretén belül”. Az MKP ezt egyetemi kar létrehozásaként értelmezte a Konstantin Egyetemen belül. Az egyetem Magyar Szekciója is kezdeményezően lépett fel a magyar tanító- és tanárképzésre épülő egyetemi kar létrehozása érdekében. Ennek támogatására született meg 2001. január 24-én az a kormányhatározat, amelyben a kormány javasolja a nyitrai Konstantin Egyetemnek önálló egyetemi kar létrehozását pedagógusok, kulturális és népművelő szakemberek képzésére magyar nyelven a lehető legrövidebb időn belül, és ehhez anyagi támogatást is kilátásba helyezett. A Konstantin Egyetem Szenátusa 2002. július 1-jén jóváhagyta az MKP képviselői által is elfogadott kari tervezetet, és a karnak a Középeurópai Tanulmányok Kara (KTK) megnevezést választotta. A kar hivatalosan 2003. november 11-én jött létre, amelyre átkerül az egyetem teljes magyar tanító- és tanárképzése. Az egyetem többi kara ezután már semmilyen formában nem szervez magyar nyelvű oktatást. Az új karon az egyetem valamennyi akkreditált tanító- és tanárképzői szakját oktatni lehet. A 2000-ben a magyar Oktatási Minisztérium megbízásából elkészített tervezet szerint a komáromi egyetem szakítani kíván az eddigi hagyományos pedagógusképzésre épülő egyetemi elképzelésekkel, és helyette a közgazdaság-tudományokra és informatikára épülő egyetem létrehozása mellett száll síkra. E tervezet szerint az egyetemalapítással párhuzamosan óvni, támogatni, fejleszteni kell a létező állami finanszírozású magyar nyelvű egyetemi képzést Szlovákiában és úgyszintén a kihelyezett központokban folyó szakemberképzést is. Komárom és Nyitra támogatásával párhuzamosan a szlovákiai magyar diákokat ösztönözni kell a szlovák felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra is. A 2000-ben született tervezet az egyetem létrehozását többek között három elv szerint képzeli el. A magyar egyetem nem a meglevő magyar nyelvű állami finanszírozású képzések és kihelyezett képzési központok ellen jön létre, hanem a magyar nyelvű felsőoktatás bővítését célozza meg más tanulmányi programok kínálatával olyan szakokban, amelyeken magyar nyelvű felsőoktatás Szlovákiában nincs, és nagyobb szakemberhiány mutatkozik. Akkreditált állami egyetem megalapításának folyamatát magánegyetem létrehozásával kellene indítani, amely élvezné Magyarország szakmai és anyagi támogatását. A komáromi egyetemi tudományos kutatási környezet hiányosságai miatt a fokozatos építkezés elve követendő az infrastruktúra, az egyetemi környezet hazai tartós szakmai, tudományos garanciák létrehozása érdekében. A Selye János Egyetemet a 2002-es parlamenti választások után megalakult új kormánykoalíció politikai egyezség alapján hozta létre. A szlovák parlament 2003. október 23-án fogadta el a törvényt a magyar egyetem alapításáról, és 2004. január 17-én megtartották a komáromi Selye János Egyetem alapító ünnepségét. A Selye János Egyetem koncepciója sok tekintetben azonban eltér a magyar Oktatási Minisztérium által 2000-ben elkészített tervezettől. Az eltérés szembetűnő mindenekelőtt abban, hogy olyan tanulmányi programokat is tervez indítani, amelyekben magyar nyelvű felsőoktatás más intézményekben Szlovákia területén már van. A hamarosan megnyíló európai felsőoktatási és tudományos térbe a szlovákiai magyar felsőoktatás négy nyilvános intézménnyel lép be: a komáromi Selye János Egyetemmel, a nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karával, a pozsonyi és besztercebányai egyetem magyar tanszékével. Mindez az elmúlt évtizedekhez képest hatalmas előrelépésnek számít. A Selye János Egyetem három karral, a Tanárképző Karral, a Gazdaságtudományi Karral és a Refonnátus Teológiai Karral indul. A tanulmányi szakok, ill. programok tekintetében egyelőre a Selye János Egyetem létrehozásával a már Szlovákiában meglevő magyar nyelvű felsőoktatási lehetőségek lényegében nem bővülnek. A Közép-európai Tanulmányok Kara Szlovákiában a Nyitrán folyó magyar tanító- és tanárképzés 44 éves hagyományára épül. Oktatási és kutatási profiljának kialakítása két fő alappilléren nyugszik:
