Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

László Béla: A magyar oktatásügy

238 László Béla 3.5.2. Magyar nyelvű felsőoktatás Szlovákiá­ban A rendszerváltásig Szlovákiában két helyen volt magyar nyelvű felsőoktatás. A pozsonyi Comenius Egyetemen a Magyar Nyelv és Iro­dalom Tanszék képezett magyar nyelv és iroda­lom szakos tanárokat, ahol a másik tantárgy ok­tatása már teljesen szlovák nyelven folyt. A másik hely a nyitrai Konstantin Egyetem (és jogelődjei: a Pedagógiai Kar, Pedagógiai Főis­kola), ahol alsó tagozatos tanítókat, valamint felső tagozatos és középiskolai tanárokat ké­peztek a magyar tannyelvű iskolák részére kü­lönböző szakpárositásokban. 1974-ig a képzés az igényeket ki tudta elégíteni, de az azt követ­kező 15 évben a magyar nyelvű képzés már csak korlátozott formában létezett. A rendszerváltást követően a nyitrai ma­gyar nyelvű felsőoktatás rövid időn belül újból olyan szintre jutott, hogy teljes egészében biz­tosítani tudta a magyar iskolák által igényelt ta­nítók és tanárok képzését. A tanárok száma egy év alatt 30-ról 60-ra, a hallgatók száma öt év alatt 120-ról 730-ra nőtt. A magyar nyelvű ok­tatás mértéke a tanszékek magyar nemzetiségű tanárainak számától függött. Ettől kezdve Nyitrán a magyar tanító- és tanárképzés terje­delme csak a jelentkezők számán múlt. A rendszerváltást követően a szlovákiai fel­sőoktatási intézményekben az említett két he­lyen kívül csak a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen indult kis létszámú hallgatóval 1998-ban magyar filológusképzés.94 A három államilag finanszírozott intéz­ményben összesen 500-600 között mozog a nappali tagozatos hallgatók száma és 200-250 között a levelező (extern) képzésben részt vevő hallgatók száma. Ezek a hallgatók vesznek részt a magyar vagy részben magyar nyelvű felsőok­tatási képzésben. Domináns helyet foglal el kö­zöttük a nyitrai Konstantin Egyetem, ahol pl. a 2002/2003-as akadémiai évben 419 nappali ta­gozatos és 212 levelező (extern) képzésben részt vevő hallgatója volt a magyar szekciónak. (Nyitrán az 1995/1996-os akadémiai évben a magyar szekció nappali tagozatos hallgatóinak száma 619 volt, a legtöbb a magyar szekció tör­ténete során). A nyitrai magyar tanító- és tanár­képzésben 1990 és 2003 között közel 1400 hall­gató szerzett egyetemi diplomát. Szlovákiában az állami finanszírozású, há­rom helyen folyó magyar nyelvű képzésen kí­vül Magyarország és a magyarországi felsőok­tatási intézmények támogatásával folyamato­san több helyen is elkezdődött a magyar nyelvű felsőoktatási képzés. Ezeket négy kategóriába sorolhatjuk a képzés formája és finanszírozása szempontjából. 1. Ezek közül önálló, saját képzési rend­szerrel, infrastruktúrával csak a komáromi Calvin J. Teológiai Akadémia rendelkezett. Az 1992-ben indult magyar nyelvű képzés prog­ramja azonban csak református teológuskép­zésre és az egyház igényeinek megfelelő szak­emberek képzésére terjedt ki. Ezek diplomáit csak az egyház ismerte el. 2. 1992-től magyar nyelvű levelező kihe­lyezett képzéseket indított a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola Kassán (meg­szűnőben), a soproni Benedek Elek Óvónőkép­ző Főiskola, a Budapesti Kertészeti Egyetem kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kara és a győ­ri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola Komáromban Komáromi Városi Egyetem (Schola Comaromiensis) néven. Az eltelt tíz év alatt bebizonyosodott, hogy ezek nem alkalma­sak arra, hogy Szlovákiában akkreditált tanul­mányi programokat indítsanak, és a működé­sükhöz szükséges szlovákiai törvényes keretek is hiányoznak.95 E három levelező képzésben a hallgatók száma 30CM-00 között mozog, és ed­dig 550-600 hallgató végzett (Sopron 150, Győr 250, Kecskemét 150).95 3. A magyar nyelvű felsőoktatás bővítésé­nek második hulláma és az előzőektől eltérő formája a kilencvenes évek második felére te­hető. A budapesti Gábor Dénes Főiskola 1999- ben Kassán és később Diószegen indított leve­lező képzést, a Tatabányai Modern Üzleti Tu­dományok Főiskolája pedig Dunaszerdahelyen nyitott főiskolai (Be.) szintű nappali tagozatos képzést. E képzések költségtérítésesek, az okta­tási központok gazdasági alapon működnek.97 Az ezekben megszerzett diplomák Szlovákiá­ban Be. szintnek felelnek meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom