Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
László Béla: A magyar oktatásügy
222 László Béla A magyar nemzetiségűek szakmunkásképzése az országos adatokhoz viszonyítva itt is sok tekintetben ellentétes változási tendenciákat mutat. Lehetséges, hogy a szlovákiai megüresedett helyeket a magyar nemzetiségű tanulók foglalják el ezen alacsonyabb középfokú képesítést nyújtó iskolákban a nyelvi vagy tudásszint miatt? A) A rendszerváltás előtti időszakban a párthatalmi szervek nagy súlyt fektettek a szakmunkásképzésre, és a középiskolák közül a szakmunkásképzőket látogatta a legtöbb diák. Még 1990-ben is több diákja volt a szakmunkásképzőknek, mint a gimnáziumoknak és a szakközépiskoláknak együttvéve. 2002-re azonban megfordult a kocka, és a gimnáziumokban és szakközépiskolákban már több mint 50 ezerrel több diák tanult, mint a szakmunkásképzőkben. Ugyanakkor viszont fokozatosan nő a szakmunkásképző iskolákban az érettségi bizonyítványt szerző diákok száma. A múlt rendszerben kialakult szakmunkásképzés hagyományai miatt nem meglepő, hogy e középiskolák hálózata a lakosság számához viszonyítva még ma is a legsűrűbb, ezekből van a legtöbb (25. táblázat). Nagyon kevés viszont a magyar tannyelvű szakmunkásképző iskolák száma, hiszen egy ilyen iskolára eső magyar nemzetiségű lakosok száma 1991-ben 94 549 volt, ami majdnem hatszorosa és még 2001-ben is több mint négyszerese a szlovákiai átlagnak. A magyar nemzetiségű lakosok számára a magyar nyelvű szakmunkásképző iskolába való bejutás lehetősége kisebb az országos átlagnál annak ellenére, hogy 2001-re már közelebb került a 14 384 átlagos lakosságszámhoz az egy magyar nyelvű vagy részben magyar nyelvű oktatást nyújtó iskolára eső 15 309 magyar nemzetiségű lakosok száma. Ha azonban abból indulunk ki, hogy 1991-ben a magyar nemzetiségű lakosok legfeljebb 74,67%-a és 2001-ben legfeljebb 78,30%-a igényli a magyar nyelvű középiskolai oktatást, akkor 1991-ben 15 128 és 2001- ben 11 987 ilyen magyar nemzetiségű lakosra jut egy teljesen vagy részben magyar nyelvű oktatást biztosító szakmunkásképző iskola. Az említett százalékhoz úgy jutottunk, hogy azonosítottuk azon magyar nemzetiségű alapiskolás tanulók százalékos arányával, akik magyar tannyelvű iskolába járnak (18. táblázat). Ez viszont úgy értelmezhető, hogy a magyar nyelvű oktatást igénylő lakosoknak az anyanyelvi szakmunkásképző iskolához való hozzájutás kedvezőbb, mint általában Szlovákia lakosainak esetében. A szakközépiskolák sűrűségét, elérhetőségét eddig a lakosok számához viszonyítva közelítettük meg. Ha azonban az iskolák számából és azok változásaiból indulunk ki, akkor 1991 és 2001 között Szlovákiában 17,98%-kal javult a szakmunkásképzők elérhetősége, sűrűsége, ugyanis ilyen arányban nőtt az iskolák száma. A magyar nyelvű oktatást is nyújtó iskolák esetében ez a növekedés 21,43%-os volt. Ez is azt mutatja, hogy a középiskolai képzés súlyának a szakmunkásképzőből a nagyobb továbbtanulási lehetőséget biztosító gimnáziumi és szakközépiskolai képzésbe történő áttolódása lassúbb a magyar kisebbség körében, mint országos viszonylatban. Mindezek azt jelentik, hogy a magyar nyelvű oktatást is biztosító iskolák sűrűsége általánosságban kielégítő. Azonban ezek alapján 25. táblázat A szakmunkásképzők sűrűségének számadatai80 Év Egy szakmunkásképzőre eső lakosok száma Szlovákia szlovák nemzetiségű magyar nemzetiségű magyar nyelvű oktatást igénylők SZT SZT+V MT MT+V MT+V 1991 16 638 15 638 14 532 94 549 20 261 15 128 2001 14 384 13 573 12 643 57 836 15 309 11 987 SZT - szlovák tannyelvű, SZT+V - szlovák + vegyes tannyelvű, MT - magyar tannyelvű, MT+V - magyar + vegyes tannyelvű
