Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
László Béla: A magyar oktatásügy
A magyar oktatásügy 217 ziumában tanul (Győr, Sátoraljaújhely, Komárom, Esztergom). A közölt adatok alapján feltételezhető, hogy a magyarországi gimnáziumokban tanuló szlovákiai diákok száma a szlovákiai magyar nemzetiségű gimnazisták jelenlegi 3-4 százalékáról folyamatosan nőni fog, ezért fontos lenne, ha a jövőben a teljes középfokú képzés szempontjából figyelnénk e jelenségre.75 2.2.4.2. Szakközépiskolák A rendszerváltásig Szlovákiában csekély változásokkal, korrekciókkal az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején kialakult szakközépiskolai rendszer, hálózat működött. Ez még inkább érvényes a magyar nyelvű szakközépiskolai képzésre. A hetvenes és nyolcvanas években a magyar tannyelvű osztályok és az odajáró diákok százalékos aránya a szlovákiai adatokhoz viszonyítva lényegesen nem változott (5. táblázat). A magyar nemzetiségűek korcsoportarányainak csökkenése miatt ez valójában relatív gyarapodást, pozitív fejlődést jelent. A rendszerváltás utáni 13 évben viszont az érettségivel végződő szakközépiskolai oktatás terén a szlovákiai magyarság teret vesztett. Lássuk ennek részleteit is! A) A szakközépiskolák sűrűbben helyezkednek el Szlovákiában, mint a gimnáziumok, hiszen 1991-ben 19 249 lakosra esett egy szakközépiskola, viszont 35 880 lakosra egy gimnázium. Hasonlóak a statisztikai adatok a szlovák nemzetiségű lakosok esetében is. Ha a 19 249 lakossági számot a magyar nemzetiségű lakosságra vonatkoztatjuk, azt kapjuk, hogy a szlovákiai szakközépiskolák sűrűségének akkor felelne meg a magyar tannyelvű, ill. magyar nyelvű osztályokkal is rendelkező vegyes szakközépiskolák sűrűsége, ha 29 ilyen iskola volna. 1991-ben azonban csak 25 ilyen iskola volt. Ha azonban az iskolák sűrűségét a korcsoport, ill. magyar nemzetiségű diákok százalékos arányai szerint nézzük, akkor 21, ill. 26 magyar nyelvű oktatást nyújtó szakközépiskolára volna szükség (22. táblázat). Ezek a statisztikai adatok azt mutatják, hogy 1991 és 2001 között Szlovákiában 17,56%-kal javult a szakközépiskolákba való bejutás lehetősége. A magyar tannyelvű szakközépiskolák esetében ugyanebben az időszakban viszont csak 8,25%-kal javult a helyzet (22. táblázat). A szakközépiskolák sűrűségét, elérhetőségét talán legpontosabban úgy lehetne megítélni, ha meghatároznánk például egy diák lakhelyének átlagos távolságát az iskolától, ill. a beutazási körülmények miatt kollégiumi elhelyezésben részesülő diákok számát. Ezen átfogó statisztikai adatok elemzését azonban némileg finomíthatjuk, reálisabbá tehetjük, ha a magyar alapiskolák, ill. magyar nyelvű képzést igénylő magyar nemzetiségű lakosok számadataiból indulunk ki. Ha ugyanis az ilyen lakosok számát legfeljebb 74,67%ban adjuk meg 1991-ben és 78,3%-ban 2001- ben (18. táblázat), akkor a magyar nyelvű szakközépiskolák sűrűségét megadó, a lakosság számához viszonyított adat lényegesen közelebb kerül az országos mutatókhoz (22. táblázat). Ha a szakközépiskolák sűrűségét nem a lakosok számához viszonyítva, hanem a területi elhelyezkedésének sűrűsége szempontjából vizsgáljuk, akkor 10 év alatt, 1991 és 2001 között Szlovákiában 23,72%-kal javult a szakkö-22. táblázat A szakközépiskolák sűrűségének számadatai76 Év Egy szakközépiskolára eső lakosok száma Szlovákia szlovák nemzetiségű magyar nemzetiségű magyar nyelvű képzést igénylők SZT SZT+V MT MT+V MT+V 1991 19 249 18 150 16 863 94 549 22 692 16 944 2001 15 869 14 697 13 984 57 836 20 821 16 303 SZT - szlovák tannyelvű, MT - magyar tannyelvű, SZT+V - szlovák + vegyes tannyelvű, MT+V - magyar + vegyes tannyelvű gimnáziumok
