Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
László Béla: A magyar oktatásügy
214 László Béla Ennél kisebbek a különbségek az egy osztályra eső tanulók számát illetően. Ez viszont előnyt kínál a magyar nyelvű gimnáziumi képzés számára, amit azonban az egy osztályban levő különböző képességű és érdeklődésű diákok semlegesíthetnek. Ezáltal válik érezhetővé a magyar nyelvű középiskolai, tehát a gimnáziumi képzés dilemmája is. Az arra való törekvés, hogy közelebb kerüljenek a magyar diákokhoz a magyar tannyelvű gimnáziumok (esetleg ezek összekapcsolása a felekezeti érdekekkel, mint például Ipolyság, Gúta, Rimaszombat esetében), vagyis a kis diáklétszámú gimnáziumok rendszere ezáltal szembekerül a több párhuzamos osztályokban megszervezhető speciális szakképzést is nyújtani tudó gimnáziumok rendszerével. C) 1990 és 2002 között a gimnáziumi oktatás terén történtek a legnagyobb változások. Ez idő alatt a gimnáziumok száma 94-gyel, azaz 74,60%-kal, az osztályok száma 1376-tal, azaz 81,61%-kal, a diákok száma 37 126-tal, azaz 68,08%-kal nőtt. Ez az 1989 utáni szlovákiai iskolarendszerben bekövetkezett fejlődés egyik legértékesebb eleme. Ezt a fejlődést azonban nem követte a magyar nemzetiségű tanulók arányának növekedése, sem pedig a magyar tannyelvű gimnáziumi hálózat fejlődése. Habár az eltelt tizenhárom év alatt nőtt a magyar gimnáziumok és a magyar tannyelvű osztályok száma, s az előző időszakkal összevetve jóval több magyar nemzetiségű tanuló jár gimnáziumba, illetve magyar tannyelvű gimnáziumba, ezen növekedések aránya mégis lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál.72 A magyar nyelvű gimnáziumi képzésben az iskolák száma 7-tel, azaz 38,89%-kal, az osztályok száma 72-vel, azaz 52,17%-kal, a diákok száma pedig 1667-tel, azaz 44,07%-kal nőtt. Ez az országos növekedés nagyságát tekintve azonban 25-35%-os relatív csökkenést, visszaesést jelent. A teljesség kedvéért ezt még ki kell egészítenünk azzal, hogy 1990 és 2002 között 1717- tel, azaz 35,36%-kal nőtt a magyar nemzetiségű gimnáziumi tanulók száma. Ugyanebben az időben 1643-mal, azaz 43,71%-kal, tehát nagyobb arányban nőtt a magyar tannyelvű gimnáziumban tanuló magyar nemzetiségű diákok száma. Ám még ez is mélyen az országos növekedés alatt maradt. Ha a jelenségeket más oldalról vizsgáljuk, még rosszabb kép tárul elénk. A gimnáziumba járó diákok 9,63%-ának már 1990-ben magyar nemzetiségűnek kellett volna lenni. A valóságban azonban csak 8,90% volt, ami 396 fős hiányt jelent. A magyar tannyelvű gimnáziumok diákjainak százalékos aránya viszont már csak 6,93%, ami azt is jelenti, hogy 1990-ben 1097 magyar diák, vagyis a korcsoport 22,59%-a szlovák tannyelvű gimnáziumba járt. Az elmúlt 13 év alatt ezek az arányok még tovább romlottak. A 2002-es évből származó adatok szerint a gimnáziumi tanulók korcsoportjának már csak 8,24%-át alkotják a magyar nemzetiségű diákok, de a magyar nemzetiségű gimnazisták az összes gimnáziumi tanulóknak már csak a 7,17%-át teszik ki. A magyar tannyelvű gimnáziumok tanulói pedig a szlovákiai gimnazisták 5,84%-át adják. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy csökken a magyar nemzeti kisebbség körében a gimnáziumot végzettek száma. 2002-ben a korcsoport százalékos arányai szerint 7553 magyar nemzetiségű diáknak kellene gimnáziumban tanulnia, a valóságban azonban csak 6573 diák tanul, vagyis a hiány 980. Maga a hiány is hullámzóan alakult az elmúlt 13 évben. A kilencvenes évek elején, 1993- ra a hiány az 1990-es 8,15%-ról a minimális 6,05%-ra csökkent, majd gyors emelkedést követve 1999-ben már elérte a 21%-os maximumot. A gimnáziumi oktatásban a magyar nemzetiségű tanulók hiánya főleg az utóbbi két évben mutat lefelé ívelő tendenciát: 2002-ben a hiány 980 volt, ami 14,91%-nak felel meg. Az utolsó 13 évben végül is, habár nagy kilengésekkel, az említett hiány 8,15%-ról 14,91%-ra nőtt. Az 1990-es évhez képest 2002-re ugyan abszolút számban némileg emelkedett (1097-ről 1171 -re) a szlovák tannyelvű gimnáziumokba járó magyar tanulók száma, de ez a magyar nemzetiségű tanulók 17,81%-át teszi ki, ami 4,78%-os csökkenést jelent. 2000-től viszont a szlovák nyelven tanuló magyar nemzetiségű