Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
László Béla: A magyar oktatásügy
A magyar oktatásügy 205 (30,14%). Ugyanezek az adatok a magyar nyelvű óvodai nevelés tekintetében így alakultak 1990 és 2002 között: 75 (16,74%), 140 (20,14%) és 5486 (36,65%). A magyar nemzetiségű óvodás gyermekek száma ebben az időszakban 8922-vel (42,86%) csökkent. A szlovákiai óvodás gyermekek számának csökkenéséhez 13,68%-kal járultak hozzá a magyar nemzetiségű gyermekek, ami több mint másfélszerese annak, amilyen csökkenésnek történnie kellett volna a korcsoportok százalékos arányai szerint a magyar nemzetiségű gyermekek körében. Ezen statisztikai számadatok által a magyar nemzetiségű gyermekek óvodai nevelése terén valóságosan kimutatott visszafejlődés azért is súlyos, nagyobb odafigyelést igénylő tény, mert az iskolai oktatásra való előzetes felkészítés terén 1990-hez képest romlott a helyzet, amely a későbbi iskolai oktatás színvonalára lehet kihatással. A magyar nyelvű óvodai nevelés szempontjából a figyelt időszakban statisztikailag jellemző változás nem következett be, hiszen 1992-ben a magyar nemzetiségű gyermekek 28,94%-a járt szlovák nevelési nyelvű óvodába, 2001-ben pedig 28,86%-a. Az iskolai beiratkozási támogatásokat vagy legalábbis annak egy részét az óvodás korú gyermekek szülei, ill. a magyar nyelvű óvodai nevelés támogatására kellene fordítani. A magyar nyelvű óvodai nevelés azonban sok tekintetben előnyösebb helyzetben van, mint általában az óvodai nevelés Szlovákiában. Ha ugyanis csak a magyar nevelési nyelvű óvodákat vesszük, akkor ezek a szlovákiai óvodák 8-8,5%-át teszik ki. Ha ezt összevetjük a korcsoport arányaival, akkor azt kell mondani, hogy magyar nyelvű óvodák kellő számban állnak a gyermekek rendelkezésére, s ha ehhez hozzávesszük a szlovák-magyar nevelési nyelvű óvodákban levő magyar nevelési nyelvű osztályokat is, akkor még lényegesen jobb helyzetről beszélhetünk (15. táblázat). A magyar nevelési nyelvű óvodai osztályok tekintetében hasonlóan jók a statisztikai arányszámok. Bizonyos értelemben ezek következménye, hogy az egy óvodára eső osztályok száma Szlovákiában 1990-ben 2,31 volt, 2002-ben pedig 2,33. A magyar osztályokat működtető óvodák esetében az említett években ez 2,01, ill. 1,49 volt. Ugyanebben a két szélső évben az egy óvodára eső gyermekek száma Szlovákiában 53,75 és 46,62 volt. A magyar nevelési nyelvű osztályokat működtető óvodákra eső magyar nyelvű nevelésben részesülő gyermekek száma 1990-ben 43,39, 2002-ben 25,43 volt. Ha valamennyi magyar nyelvű óvodai nevelésben részesülő gyermek magyar nyelvű óvodákba járna, akkor is egy óvodára 34,49 gyermek jutna. Ezek az adatok lényegesen jobbak az országos átlagnál. Szlovákiában 1990-ben átlagosan 23,27, 2002-ben 20,09 gyermek járt egy-egy óvodai gyermekcsoportba. Egy magyar nevelési nyelvű gyermekcsoportba ugyanazon két évben 21,54, ill. 17,09 gyermek járt, vagyis a magyar nyelvű gyermekcsoportokban az óvodai foglalkozások kedvezőbb gyermekszám mellett folytak a szlovákiai átlagnál. Az alacsonyabb létszám (3 gyermek) azonban nem jelenti automatikusan az óvodai nevelés magasabb színvonalát. Ennek fontosabb összetevője az óvodák felszereltsége, az óvónők képzettsége, az óvodákat működtetők törődése, szakmai igényessége stb. Már több mint két éve nyilvánosságra kerültek a 2001-es népszámlálás adatai, mely szerint a szlovákiai magyarok lélekszáma 10 év alatt drámaian, több mint 8%-kal csökkent. A magyar nemzeti kisebbség csökkenésének alapvetően két oka van: az országosnál alacsonyabb népszaporulat, ill. az asszimiláció. A magyar nemzeti kisebbség egyik fő feladata éppen az, hogy csökkentse az asszimiláció hozzájárulását a szlovákiai magyar népesség csökkenéséhez. Ennek kiindulópontját épp az óvodai nevelésben kell keresni. Az iskolai beiratkozásoknál ugyanis lényeges korrekciók már nem következnek be (15. táblázat). 2.2.3. Alapiskolák Gyakorlatilag a hatvanas évek elejétől tart az iskolák ún. integrációja, összevonása, amely megbontotta a természetes módon kialakult is-
