Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
László Béla: A magyar oktatásügy
A magyar oktatásügy 197 mozdulások egyik legfőbb szervezője a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége volt. 1992-től a magyar tannyelvű iskolák körüli problémák két fő téma köré csoportosultak. Az egyik az alternatív oktatás, azaz a magyar tannyelvű iskolákban bizonyos tantárgyak szlovák nyelvű oktatásának a bevezetése, a másik a szlovák nyelv elsajátításának javítása a magyar tannyelvű iskolákban. Az utóbbira készített koncepciók, javaslatok általában három kérdés körül forogtak: a szlovák nyelv oktatásának módszerei, tartalma; a szakterminológia kétnyelvű oktatása, a szakkonverzáció és a tematikai rekapituláció, valamint annak eldöntése, hogy mely tantárgyak szlovák nyelvű oktatása a legmegfelelőbb a szlovák nyelv elsajátításának javítása céljából. Az ilyen kérdésekkel foglalkozó koncepció 1993-ban el is készült, s az 1991-es intézkedési tervhez analóg megoldásokat javasolt. A szlovák nyelv elsajátításának javítására érdekében újra az alternatív oktatás bevezetésének ajánlása vetődik fel. Az 1993-as koncepció azonban előáll néhány új javaslattal is. így például azt javasolja, hogy a szlovák nyelv és irodalom oktatására fordított óraszámot növelni kell valamennyi magyar tannyelvű iskolában. Azt is javasolja továbbá, hogy kerülni kell a teljes nyelvváltást az oktatásban, a szlovákul oktatott tantárgyak aránya legfeljebb 20% lehessen, s meg kell teremteni az anyagi feltételeket a szlovák nyelv kis csoportokban való oktatására. Az ajánlásokat a szülők önkéntessége alapján javasolja megvalósítani.45 Mint ismeretes, 1994-ben Szlovákiában háromnegyed éven át, az előrehozott választások idejéig, új, ideiglenes kormány volt hatalmon, amelyet az ellenzékben levő két magyar párt is támogatott. Ennek fejében a kormány a nyolc pontból álló magyar feltételek teljesítését vállalta. A Magyar Koalíció bizalmát a Moravčíkkormány kellően nem viszonyozta. A nemzetiségi politika azonban e rövid időszakban toleránsabb volt, az ellentétek szítása alábbhagyott, és a nemzetiségek jogi helyzetét és a közhangulatot javító néhány fontos törvény elfogadására is sor került. Az oktatás terén azonban ennek a nemzetiségi enyhülésnek a szellemét már kevésbé lehetett észlelni. Ez tűnik ki abból az anyagból is, amelyet az oktatási minisztérium 1994. május 16-án a kormány Nemzetiségi Tanácsa elé terjesztett „Az oktatási tárcán belül a kormány programnyilatkozatából adódó feladatok konkretizálása a jogok biztosítására és a feltételek megteremtésére a művelődés terén a nemzetiségi kisebbségek számára” címmel.46 Ebben a dokumentumban többek között az ideiglenes kormány is magáénak vallja az előző kormányzat által 1991 januárjában az iskolák alapításához és fenntartásához kiadott módszertani elveket a nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken, s támogatja az ismert háromféle típusú iskolák működtetését a szülők által választott nyelven. E dokumentum azt is kimondta, hogy az 1991-es ún. módszertani elveket az 1992 végén kimunkált formában módosítani kell. Időközben elkészült az alternatív oktatás bevezetésének koncepciója is. A Magyar Koalíció támogatására szorult kormányzat azonban figyelembe vette annak követelését is, és 1994-ben elállt az alternatív oktatás bevezetésétől.47 Az 1994-es választások után az év decemberében hivatalba lépett az ún. harmadik Mečiar-kormány, amelyben az oktatásügyi tárcát a magyarellenességéről híres Szlovák Nemzeti Párt kapta. A magyar iskolákat is érintő törvénykezés nem váratott sokat magára. Már 1995 áprilisában módosították az oktatásügy állami igazgatásáról és az iskolai önkormányzatokról szóló 542/1993. számú törvényt oly módon, hogy megvonták a beleszólási jogot az oktatási intézmények vezetőinek kinevezésekor a pedagógusoktól, a szülőktől és a helyi önkormányzatokból, s e jogkör kizárólag az oktatási minisztériumot illette meg.48 Ez a törvénymódosítás mindenekelőtt, de nem csak az alternatív oktatás bevezetésének ellenálló magyar iskolákkal és vezetőikkel szembeni hatalmi megtorlások céljából született. A kormányzat már 1995-ben elszánta magát az alternatív oktatás bevezetésére. Az oktatásügyi tárca és a kormányzat elszántságát felismerve a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Csemadok Országos Választmánya tiltakozó nagygyűlést hívott össze 1995. április 22-ére a komáromi városi sportcsarnokba.49 Különösen nagy felháborodást váltott ki
