Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
Demográfiai, település- és társadalomszerkezet 157 A gazdaságilag aktív lakosság társadalmi csoportok szerinti összetétele a kilencvenes években jelentős mértékű változásokon ment keresztül. Az 1991-es adatok a magánvállalkozók, elsősorban kisiparosok számokban is kifeposztszocialista időszakában - viszonylag puha, cseppfolyós, egymásba könnyen áttranszformálható kategóriákat képeznek. Összemosódik a termelőszövetkezetekben dolgozók között az alkalmazotti és a tagsági viszony, a vál-10. táblázat A gazdaságilag aktív magyar lakosság társadalmi csoportok szerinti megoszlása 1991, 2001 (%) Társadalmi csoportok kategóriái Szlovákia összesenEbből magyar 19912001 1991 2001 Alkalmazottak 87,9 73,4 80,4 72,0- ebből munkások 44,3 45,4 46,0 53,2 Termelőszövetkezetek tagjai 8,2 0,2 14,9 0,3 Vállalkozók alkalmazottakkal 0,1 3,1 0,1 3,5 Vállalkozók alkalmazottak nélkül 1,2 4,6 1,8 4,9 Családi vállalatok kisegítői 0,0 0,1 0,0 0,1 A gazdaságilag aktívak egyéb csoportjai és ismeretlenek 0,2 18,6 2,7 19,2 Gazdaságilag aktívak összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 jezhető jelenlétéről tanúskodnak, 2001-ben a magánszférában alkalmazottak száma (894 ezer) megközelítette az állami szektorban alkalmazottakét (986 ezer), s a vállalkozók aránya is jelentős mértékben, 1,3%-ról 7,7%-ra emelkedett. A termelőszövetkezeti tagok aránya igen nagy mértékben (8,2%-ról 0,2%-ra) csökkent. A termelőszövetkezetekben az alkalmazottak aránya (3,6%) messze meghaladja a szövetkezeti tagokét. Az aktív népesség főbb csoportjai a következő módon alakultak a kilencvenes években: az alkalmazottak aránya jelentősen (87,9%-ról 73,4%-ra) csökkent. Az alkalmazott munkások aránya viszont (44,3%-ról 45,4%-ra) növekedett. A jelentős mértékben megerősödött vállalkozói réteg nagyobb részét (4,6%) az önfoglalkoztatók teszik ki, de a legalább egy alkalmazottat is foglalkoztató vállalkozóké 3,1%-ra nőtt. A gazdaságilag aktív magyar népességen belül is az országoshoz hasonló változások figyelhetők meg: az alkalmazottak aránya 80,4%-ról 72,0%-ra csökkent, ebből a munkások aránya az országos értékeknél is nagyobb mértékben (46,0%-ról 53,2%-ra) emelkedett. A vállalkozók aránya 8,4%-ra nőtt. A gazdaságilag aktív népesség társadalmi csoportjai — legalábbis a kilencvenes évek lalkozások alkalmazottai és kvázi alkalmazottai, akik kényszervállalkozókként dolgoznak egy nagyobb vállalkozónál. Másrészt az egyes kategóriák belső homogenitása is problematikus. Egy kategóriába lett besorolva a kényszervállalkozó és a valódi vállalkozást folytató, a nagyvállalkozó, aki több száz alkalmazottat foglalkoztat s az a kisvállalkozó, aki munkanélküli feleségét statisztikailag alkalmazza. 7. FELEKEZETI MEGOSZLÁS A lakosság felekezeti megoszlásának számbavételére a rendszerváltás után 2001-ben második alkalommal került sor. A 2001-es adatok nem elhanyagolható hozadéka, hogy markánsabban elkülöníthetők az egyes felekezetekhez tartozók a felekezeten kívüliektől. 1991-ben az összes megkérdezett 17,4%-a volt ismeretlen (semmilyen felekezethez tartozónak, de felekezeten kívülinek sem vallották magukat). 2001-ben az ismeretlenek aránya 3,0%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan a felekezeten kívüliek aránya 9,8%-ról 13,0%ra emelkedett. Ily módon Szlovákiában a valamelyik egyházhoz, felekezethez szorosabban,
