Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
154 Gyurgyík László A magyar lakosságon belül is kedvezőtlen a nők iskolai végzettség szerinti megoszlása. Valószínű, hogy a meghatározó mértékben falusi településszerkezetű magyar lakosság iskolai, pályaválasztási irányultságát bizonyos mértékben a hagyományos értékrend is nagyban befolyásolja. A magyar lakosság iskolai végzettség szerinti kedvezőtlen megoszlása több tényezőre vezethető vissza. A történelmi előzményeken kívül meghatározóak az anyanyelvi iskolahálózat hiányosságai (elsősorban a szakközépiskolai és a felsőfokú oktatás területén), de a magyar lakosság egy részének tudati értékrendje is közrejátszik ebben, amely a közvetlen pénzkereset lehetőségét részesíti (részesítette?) előnyben a huzamosabb ideig tartó iskolai képzéssel szemben. A magyar lakosság iskolai végzettség szerinti megoszlása az 1990-es évek folyamán a felsőfokú végzettséggel rendelkezők csoportjában javult, de a hátrányos iskolai végzettség szerinti megoszlás belátható időn belüli felszámolása csak jelentős strukturális változások esetén következhet be. 6. GAZDASÁGI AKTIVITÁS, SZOCIÁLIS ÖSSZETÉTEL ÉS GAZDASÁGI ÁGAZATOK SZERINTI MEGOSZLÁS Szlovákia lakosságának gazdasági aktivitás szerinti megoszlása a kilencvenes években több szempontból is jelentős mértékben módosult. A teljes népességen belül a gazdaságilag aktívak arányának nem csekély mértékű emelkedése (49,6%-ról 51,1 %-ra) a nagyobb lélekszámú korcsoportok kereső korba lépésének a következménye. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a ténylegesen keresők (aktívak) aránya jelentősen csökkent, mivel a munkanélküliek, munkát keresők száma és aránya - a teljes populáción belül - ötszörösére (2,0%-ról 10,4%-ra) emelkedett.17 A kimutatott demográfiai folyamatokkal összhangban érzékelhetően csökkent a szülési szabadságon levők aránya (3,0%-ról 2,5%-ra), emelkedett a nem dolgozó nyugdíjasoké (17,6%-ról 18,9%-ra), s csökkent az eltartottak (32,8%-ról 28,9%-ra), elsősorban a tanulók, nem iskoláskorú gyermekek, továbbá a háztartásban dolgozó nők aránya. A munkaerő-piaci helyzet romlása a dolgozó nyugdíjasok arányának csökkenéséhez is hozzájárult (1,5%-ról 1,3%-ra). 8. táblázat A magyar nemzetiségű lakosság gazdasági aktivitás szerinti megoszlása Szlovákiában 1991, 2001 (%) Gazdasági aktivitás kategóriái Szlovákia összesen Ebből magyar 1991 2001 1991 2001 Gazdaságilag aktívak 49,6 51,1 49,3 51,5 Ebből szülési szabadságon levők 3,0 2,5 2,4 2,3 Munkanélküliek* 2,0 10,4 2,2 13,2 Dolgozó nyugdíjasok 1,5 1,3 1,2 1,3 Családi gazdaságok kisegítői 0,0 0,0 0,0 0,1 Nem dolgozó nyugdíjasok 17,6 18,9 20,5 23,8 Egyéb függetlenek 0,0 U 0,0 1,4 Eltartottak** 32,8 28,9 30,1 23,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 * a népszámlálási adatokban munkát keresőkként kimutatva ** eltartottak: háztartásban dolgozó nők, szakmunkástanulók, 15 éves és idősebb diákok és tanulók, gyermekek (15 éves korig), egyéb, másokra szorulók
