Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
Demográfiai, település- és társadalomszerkezet 145 a 100 főt.6 Ennek a gyakorlatnak megfelelően magyarlakta településnek minősítjük azokat a településeket, ahol a magyar nemzetiségű lakosság aránya meghaladja a 10%-ot, illetve 100 főt. A 2001-es népszámlálás időpontjában Szlovákia 551 magyarlakta városa és községe tartozott ebbe a kategóriába. Ezekben a helységekben 513 762 magyar élt, a szlovákiai magyarság 98,7%-a. A nagyobb városokban élő, az összefüggő nyelvterületen kívül eső, 100 főnél nagyobb (esetleg néhány 100 fős) lélekszámú magyarság esetében a szórványjelleg a meghatározó. Két városban (Pozsony, Kassa) a magyar lakosság részaránya ugyan nem éri el a 10%-ot, de a jelentős számú, több ezres magyar lakónépességük, történelmi gyökereik, a - szűkebb értelemben vett - magyar nyelvterület peremvidékén való elhelyezkedésük, a magyar nyelvterületről történő állandó migráció is egyfajta átmeneti jelleget biztosít e városoknak a viszonylag összefüggő magyar nyelvterület és a magyar nyelvi szórványok között. Az e településeken kívül található helységekben, többnyire városokban élt a szlovákiai magyarság 1,3%-a. Az 1991-es állapothoz képest e települések bizonyos mértékű eróziója figyelhető meg. 1991-ben a 10%-nál több vagy legalább 100 magyart számláló települések száma 553 volt, 13 településen csökkent a magyarság száma a jelzett értékek alá. (E helységek egy része a nyelvhatáron vagy annak közelében fekvő település, egy további része pedig a nyelvhatár fölött elterülő város.7) Az 1990-es években a korábbi évtizedekhez viszonyítva megtorpantak az urbanizációs folyamatok. Az ezt megelőző évtizedekben emelkedő számú városi népességgel szemben 1991 és 2001 között már egy minimális csökkenés is kimutatható. 1991-ben a lakónépesség 56,1%-a, 2001-ben 55,6%-a lakott 5000 főnél nagyobb lélekszámú településen.8 A magyar lakónépesség városiasodása a már jelzett történelmi előzményekből kifolyólag (is) jelentős mértékben eltér a szlovákiai urbanizációs folyamatoktól. A magyar lakosság döntő többsége napjainkban is községekben, falvakban él. Elgyanakkor az urbanizációs folyamatok megtorpanása a magyar népesség körében is az országos trendekhez hasonló jellegzetességeket mutat. A magyar népesség aránya az 5000-nél nagyobb lélekszámú helységekben igen kis mértékben csökkent (1991-ben a magyar népesség 40,9%-a [232 281 fő], 2001-ben 40,8%-a [212 286 fő] élt). A magyar népesség körében a „kisvárosiasodás” folyamatának felerősödése, illetve a nagyobb városokban élő magyarok erőteljes fogyatkozása figyelhető meg. A 10 000 lakost meghaladó városokban a magyar népesség száma csökkent (172 471-ről 152 505-re), de apadt a 10 000-nél nagyobb lélekszámú városokban élő magyarok aránya is (30,5%-ról 29,3%-ra). Ezzel szemben az 5000-9999 lakosú településeken élő magyarok száma alig változott (59 810-ről 59 781-re), arányuk viszont 10,5%-ról 11,5%-ra nőtt. A falvak - az 5000-nél kisebb lélekszámú községek - magyar lakosainak a száma a kilencvenes években 25 554 fővel, azaz 335 015 főre csökkent. A magyar népesség nagyobb arányban él a kisebb, 2000-nél kisebb lélekszámú településeken (42,3% - 42,9%), mint tíz évvel korábban. A 2000-4999 lakosú falvakban élő magyarok aránya csökkent (16,7% - 16,3%). A magyar lakosság száma valamennyi településnagyságkategórián belül — kivéve a legkisebb (199 főnél kevesebb) lakosú településeket — csökkent. 2.1. A magyarlakta települések csoportosítása A magyarlakta települések korábban jelentős mértékben homogén etnikai összetétele az elmúlt évtizedekben nagymértékben megváltozott. A magyarlakta települések között a magyar többségű települések száma - annak ellenére, hogy számuk fokozatosan csökken - a legnagyobb, s legkevesebb a magyarok által kisebbségben lakott helységek száma. A magyarlakta településeket az ott élő magyarok száma, illetve aránya szerint négy csoportba (típusba) soroljuk:
