Lázár Péter (szerk.): Nagytárkány. II. Nagytárkányi népköltési gyűjtemény (1913-1914) - Lokális és regionális monográfiák 8. (Somorja-Komárom, 2017)
Tóth Arnold: A Nagytárkányi népköltési gyűjtemény keletkezése
A szerző, Lázár Péter diákköri sikerei ellenére a népköltési gyűjtőmunkát nem folytatta, pontosabban felnőttkori életrajzában már nincs nyoma a 18 éves korában kibontakozó néprajzi érdeklődésnek. Életútja egy klasszikus papi karrier, az egri főegyházmegye területén élt és szolgált egyházmegyés plébánosként több településen, 48 évesen tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláig. Lázár Péter 1893. február 8-án született Nagytárkányban.2 1911-ben jelentkezett Egerbe, ahol július 1-én felvételt nyert a Ciszterci Főgimnázium VII. osztályába mint egyházmegyés papnövendék.3 (A teológiai főiskolát megelőzően a katolikus gimnázium két utolsó, VII—Vili. évfolyama volt az előkészítő időszak a kispapok számára.) A gimnáziumban nem volt a legjobb tanuló, érettségin például javítóvizsgára kötelezték.4 Ennek ellenére 1913 őszétől a teológián folytatta tanulmányait. 1917-ben szentelték fel, újmisés káplánként első szolgálati helye a Heves megyei Erdőkövesd volt.5 Néhány év múlva áthelyezték, 1921-ben már a szintén Heves megyei Bodony községben volt segédlelkész. A plébánossal és a helyi tanítóval közösen katolikus olvasókört szerveztek, ennek keretében az ifjúsági egylet vezetője Lázár Péter volt.6 Itt sem sokáig tevékenykedett, 1922. szeptember 20-án az érsek áthelyezte Jász-Nagykun-Szolnok megyébe, Kunszentmártonba, szintén segédlelkésznek.7 Felelős szerkesztője volt a Kunszentmártoni Katolikus Tudósító néhány évfolyamának.8 Ezt követően Miskolcra kerülhetett hitoktatónak, de ezt csak az Egercímű napilap híradásából tudjuk, ahol az 1929. április 19-i hírekben ezt olvassuk: „Szmrecsányi Lajos egri érsek kegyúri kijelölés alapján Tiszalök község plébánosává Lázár Péter miskolci r. k. hittanárt nevezte ki.’’9 Hogy bizonyosan róla van szó, azt megerősíti a Ciszter Főgimnázium Értesítője, ahol a húszéves érettségi találkozón Lázár Pétert 1933-ban tiszalöki plébánosként említik.10 Innen került át 1936-ban utolsó állomáshelyére, Tiszafüredre,11 az elhunyt Wéber János plébános helyére. Itt hét évet töltött, és a legemlékezetesebb tevékenysége az elődje által megkezdett templomfelújítás és -bővítés befejezése volt. A felújított templom szentelésére 1940 novemberében került sor.12 Tiszafüreden intenzív közösségi életet teremtett, aktívan bekapcsolódott különböző közéleti feladatokba, előadásokat, 2 Értesítő 1913, 87. 3 Eger 53. évf. 3. sz. (1911. július 5.) 4 Értesítő 1913, 87. 5 Egri ÚjságXXIV. évf. 54. sz. 4. (1917. február 23.) 6 Egri ÚjságXXVIII. évf. 145. sz. 4. (1921. június 29.) 7 Egri NépújságXXXIX. évf. 213. sz. 3. (1922. szeptember 20.) 8 Magyar Katolikus Lexikon, Kunszentmártoni Katolikus Tudósító szócikk http://lexikon. kától ikus.hu/K/Kunszentm%C3%Alrtoni%20Katolikus%20Tud%C3%B- 3s%C3%ADt%C3%B3.html (letöltés: 2017. június 10.) 9 Eger XL. évf. 40. sz. 3. (1929. április 20.) 10 Értesítő 1933, 65. 11 Magyar Katolikus Lexikon, Tiszafüred szócikk http://lexikon.katolikus.hu/T/Tiszaf%C3%BC- red.html (letöltés: 2017. június 10.) 12 Eger Ll. évf. 173. sz. 4. (1940. november 2.) 8