Lázár Péter (szerk.): Nagytárkány. II. Nagytárkányi népköltési gyűjtemény (1913-1914) - Lokális és regionális monográfiák 8. (Somorja-Komárom, 2017)

Az 1913-as gyűjtés

Sűrű felhők vándorolnak az égen,

Maradásom nincs nékem e vidéken.

Az van írva a vándorló felhőkre:

Isten veled, kisangyalom örökre!

119.

(59.)

94. (232)

120.

(60.)

Elmegyek a hegyek közé lakni,

Ott fogok én szeretőt tartani.

Leteszem a büszke legénységem,

Ölelem a csárdás feleségem.

121.

(61.)

Elmennék én tinállatok az este,

Ha az anyád az ablakon nem lesne.

De az anyád vén boszorkány,

Az ablakon kikukucskál,

Az anyád ragyogós csillagát!

122.

(62.)

Édesanyám, a kendőm,63 Elvitte a szeretőm!

Ne bántsd jányom, add oda!

Én is úgy adtam oda,

Tizenhat esztendős koromba.

123.

(63.)

Rica, ruca, iszik, fürdik a sóstón, Templomunknak nagyharangja szépen szól. Jaj, de az én szívem is búsan dobog,

Mer’ a rózsám szerelme másér’ lobog.

95. (233)

95. (233)

95. (233)

95. (233)

63 Azonos kezdetű szövegváltozata a 134.

73