Lázár Péter (szerk.): Nagytárkány. II. Nagytárkányi népköltési gyűjtemény (1913-1914) - Lokális és regionális monográfiák 8. (Somorja-Komárom, 2017)
Az 1913-as gyűjtés
Bemegyen Fedor és mondja:- Hopp! Hol vettem magam! Kecskék közt, bakok közt jártam az erdőbe; pásztori sípomat hónam alól elvesztettem. Aki aztat visszaadná, egypár húszassal megajándékoznám! De van nekem egy jó pajtásom, aki nékem jó hírmondásom! addig csörömpölök, kolompolok, míg a Sztapajtásomtúl jó hírt nem hallok! Ekkor elkezd csörömpölni, mire a Sztapajtás bemegyen és így felel:-Hej, pajtásom, én mégnem olyan félelembe vótam, amikor a farkas a legkisebbik bárányomat el akarta vinni! De én lábommal rádöbbentettem, s még a fogát is vicsérétotta. Tégedet is láttalak, Fedor pajtás, szomorkodni. Szoktál a garatra önteni?! De nem azt mondom, Fedor pajtás, ënekçjjünk egyet vigasztalásunkra! Feleli Fedor:- Nem bánom! És énekelnek: El kell menni az erdőbe, Bujnylkoknak seregébe, Nem fogunk mi rettegni, Senkitől megijedni! Azuť kérdi a Fedor a Sztapajtástúl:- Hát a gubát hun hattad?- Kint szedi a tejfelt! Ekkor mondják:- Gyere be, guba! A guba bemegyen, és mondja a Sztapajtásnak:- Tudjátok mit, fiaim? A ződ Lucakor leltem egy juhot, kié az? Feleli a Fedor:- Az enyim! Erre így szól a guba:- Ereggy’ te is a magadé után; én is megyek a magamé után! De nem azt mondom Fedor pajtás: Ënçkejjünk egyet vigasztalásunkra! Énekelnek: Hol vették magokat három juhászok? Csörögnek, csengetnek ezen a szálláson! Ezután kérdezi a Fedor a gubától:- Hát a sztarit hun hagytad?- Odakint nyomja a sajtot! Ekkor kiszól a guba:- Gyere be, sztari! 25
