Lázár Péter (szerk.): Nagytárkány. II. Nagytárkányi népköltési gyűjtemény (1913-1914) - Lokális és regionális monográfiák 8. (Somorja-Komárom, 2017)
Az 1914-es gyűjtés
350. (71.) 29 Esik eső, hasëtja az eget, Nem kell nékem, akit nem szeretek. A’ kell nekem, akit én szeretek, Akivel én bátran beszélhetek! 351. (72.) 29 Zörög az akácfa levél, Mer' hidegen fújja a szél. Ugyan rózsám, hova lettél, Hogy az este el nem gyöttél! Jöttem vóna, nem lehetett, Mer’ a havas eső esett. Mer’ a havas eső esett, S édesanyám nem engedett. 352. (73.) 30 Hideg szellő fúj a kebelembe, Ne kételkedj, rózsám, a lelkembe! Átaladom néked a szivemet, Mer’ én téged igazán szeretlek! 353. (74.) 30 Végigmentem a tárkányi nagy utcán, Szembe gyött rám a régi hűtlen babám. Úgy haragszik, a szeméből mutatja-mutatja, Még a köszönésemet se fogadja. 354. (75.) 30 A Tisza, a Duna, körű' van kerétve, A kedves rózsámnak nem jutok eszébe. Jutok még eszedbe, el se leszek felejtve, Rózsabimbó lesz a csákóm tetejébe! 138