Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Táj és népesség
A gútai jobbágyok számos panaszlevele maradt fenn a 18. század közepétől, végétől, amelyben a töltések építéséből származó rájuk rakott hatalmas terhekről írnak, és arról, hogy az áradások alkalmával vetéseik elpusztulnak, az állatállományukat kénytelenek határukból hetekre távolabbi falvakba, fűbéres legelőkre hajtani. Az úrbéri kilenc kérdőpont negyedik pontjára, amelyben a helységet fenyegető károkról is érdeklődtek a hatóságok, a következőképpen feleltek: „Ellemben legnevezetesebb kara és alkalmatlansaga e Varosnak az hogy jól lehet az égisz hatarjokat fáradságos és főlettébb munkás töltésekkel conservallyak esztendőnkint sött az magok hatarjanak oltálmara nézve még más három Helységbe is töltéseket tesznek, mégis mind az Legelőit úgy kevés szántó főigyeinek nagyobb részét, úgy szinte Réttyeit is a' Dunának, Vágnák és Nitranak aradasai el önteni szoktak, és néha felit néha harmadat sem lehet kaszálni az Réttyeinek, sőtt az Iszapos fűtül marhajokba maid közönsigesen karokat szoktak szenvedni.”253 254 Batthyány József255 érseknek írták az alábbiakat 1798-ban: „...már most egynéhány Esztendőktül fogva miulta a vizek bennünket jobban jobban környékezni, Töltéseinket meg haliadván Réttyeinken földjeinken hatalmassabban uralkodni kezdenek. Majd minden Esztendőben több Ízben Marháinkat az határbul ki szoréttani Őszi vetéseinket el emészteni, Tavaszit akadálasztattni... szokta.” Könyörögnek az érseknek, hogy Ó Gúta pusztát, amelyet korábban ők béreltek, de néhány évtizede az érsekség maga használ, juttassa nekik vissza bérbe, „amely szükség idejében Kicsiny voltához Képest az egész Nagy Gutái határunknál bötsösebb.“256 A keszegfalvai közbirtokosok is tiltakoztak a 18. század végén a vármegyénél a tervezett kanyarátvágások miatt. Az átásást költségesnek és károsnak tartják, aggódnak a falu sorsa iránt.257 Az érsekség a birtokain a művelési ágakban, birtokviszonyokban bekövetkezett változások és a puszták fejlődése miatt újabb egységes felméréseket végzett. A helytartótanács által szorgalmazott vízszabályozás is aktuálissá tette az újabb mérnöki munkákat. Az 1770- es évektől Szalóky Nepomuk, majd 1788 és 1802 között Vizer János mérnökök vezetésével számos vízszabályozási, kanyarátvágási és lecsapolási tervet készíttetett.258 A vízügyi munkálatok nyomán a dunai hajózás jelentősége megnövekedett ebben az időszakban, a Kis-Duna mellett is hajóvontató út vezetett. Gúta közelében is élénk hajóforgalom volt a folyón a 18. század végén. Erről számol be Vajda András, háromnegyed telkes gútai jobbágy, aki a folyó mellett lakott: „ippen a’mint a’ Vág-vize a’ Dunába szakad, annak atol ellenibe”. Levelében 1783-ban új házhelyet kér az uradalmi prefektustól. A kérését a 253 Takáts Sándor: Kísérlet a Vág folyó hajózhatóvá tevésére 1713-ban. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. 1902. 141-142. p. 254 EPL Archívum Juridico-Oeconomicum E/65 255 Batthyány József (1727-1799) főpap, 1760 és 1776 között kalocsai érsek, 1776-tól 1799-ig esztergomi érsek. 256 Komáromi Járási Levéltár. Gúta mezőváros fond. Jelzet nélkül. 257 Baranyay József: Régi utazások Komárom vármegyében. In Baranyay József: Nagyobb munkái. Pozsony, 2002, 198. p 258 Néhány fontosabb térkép és készítője a környék vízszabályozásáról a 18. század végéről és a 19. század elejéről: A Kis-Duna Guta (Komárom m.) környéki szakaszának szabályozási térképe. 1778. Szalóky, Nepomuk - de Kiss Szalók. MÓL Térképtár, Helytartótanácsi térképek, jelzet S 12 Div XIII No 0391:1. A (Kis) Duna folyó Guta és Komárom közötti szakaszának szabályozási térképe. 1779. Magyar Stephanus. MOL Térképtár, Helytartótanácsi térképek, jelzet: S 12 Div 13 No 391:4. Az Érsekújvári-Dunaág Keszegfalva környéki szakaszának szabályozási térképe. 1810 után. Őry, Daniel. MOL Térképtár, Helytartótanácsi térképek, jelzet: S 12 Div 13 No 573:1. 59
