Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Táj és népesség
A törökök is adóztatták a vidék Komáromtól keletre eső falvait, erről két adóösszeírás tanúskodik. Az első az esztergomi szandzsák 1570-es összeírása,17' amely szerint Gúta177 178 volt a hódoltság legnyugatibb települése, közelében a határ átlépte a Vág-Dunát. A jegyzékben a török összeírok a helység megnevezése után név szerint lejegyezték a felnőtt, 15 évnél idősebb férfiakat, majd a település által fizetett adó összegét. Ezt többnyire évi átalányban fizették a falvak, ritkán írták szét termények szerint. Nagygútán 40 házat és 101 felnőtt férfit írtak össze név szerint. Az adója évi átalányban 6000 akcse. Kisgúta 17 házzal és 19 férfival szerepel az összeírásban. Adója 2500 akcse, amely hét tételből állt össze. A legnagyobb összeg a haltized volt 1275 akcséval, tehát több mint a felét tette ki a fizetett adónak. Martos 10 házzal és 26 felnőtt férfival került a lajstromba, évi átalányban 2650 akcsét fizetett. Anyalán mindössze 9 házat és 20 adófizetőt találtak, mégis évi átalányban 4000 akcsét fizetett. Területünkön a legnépesebb hódolt falu, 49 házzal és 102 férfival, Naszvad volt, amely magasan a legtöbb adót fizette, 10 ezer akcsét. Káván ugyanakkor csupán egy házat és három adófizetőt találtak. Adója is csupán 500 akcse. A felsorolt településeket falunak nevezi az összeírás, ugyanakkor több nagyobb helységet városként jelöl, és ismeri a puszta fogalmát is. Naszvad és Gúta az összeírás 470 helysége közül a legnépesebbek közé tartoztak. A lajstromban szereplő férfiak mind magyar nevűek, a lakosság kétségkívül magyar volt ebben az időben. Ez a legkorábbi időpont, mikor név szerint ismerjük a vidékünkön a lakosokat. Érsekújvár eleste után az 1664-ben végrehajtott török adóösszeírásban179 a hódoltság területe Gúta fölött átnyúlt a Vág jobb partjára, és az előző időszakhoz képest jobban kiterjedt az északi területekre, Pozsony és Nyitra megyére. Ekkor érte el a legnagyobb kiterjedését a hódoltság. A Csallóközben azonban a Császtától ismét nem terjedt nyugatabbra a törököknek adót fizető terület határa. A Komárom megyei falvak a Komarán náhijébe (körzetbe) tartoztak, északabbra a Sellei és a Nitrai náhijék terültek el. Ismét Naszvad a legnépesebb település 93 adófizető felnőtt férfival és 59 háztartással, összesen 18 472 akcse adót fizetett. Martoson 55 férfi nevét jegyezték le és 43 háztatást találtak, az adó összege 12 540 akcse. Anyala esetében 28 adófizetőt és 24 háztartást írtak össze, adója 6300 akcse. Nagygúta 44, Kisgúta 32 adófizetővel, illetve 27 és 17 háztartással került az összeírásba. Adójuk összege 8180 és 5225 akcse. A Sellei náhijéhez tartozott két település, amely sem az előző török összeírásban, sem más adójegyzékben nem szerepel. Ezek Nagy Sziget és Kis Sziget falu 11 adófizetővel és ugyancsak 11 háztartással, adója 3400 akcse, valamint Nagysziget falu mellett Bőd Sziget puszta,180 amely lakatlan. Blaskovics József ezeket a Sziget nevű településeket Gúta határába helyezi, és a mai nagyszigeti és kisszigeti tanyákkal, illetve Botaklával azonosítja. Először szerepel török adóösszeírásban Negyed 49 adófizetővel és 29 háztartással, adója 8254 akcse. Alsószeli is hódolt falu, mindössze 3 adófizetővel és 1220 akcse adóval került a lajstromba, ami a falu nagymértékű pusztulásáról tanúskodik. Mindkét helység a Sellei náhijéhez tartozott. A most összeírt férfiak is mindnyájan magyar nevűek. 177 Fekete Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest, 1943. 178 Fekete munkájának térképmellékletén tévesen felcserélte a két Gútát. Valójában Kisgúta feküdt a Csallóközben, és Nagygúta a Vág-Duna bal partján. 179 Blaskovics József: Az újvári elájet török adóösszeírásai. Pozsony, 1993. 180 Bodsziget a részletes leírásnál faluként van feltüntetve a 345. oldalon, de a könyv helynévjegyzékében pusztaként szerepel. Blaskovics József professzor 1985-ben hozzám írt levelében is pusztának jelöli Bodszigetet. 43
