Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Táj és népesség
1. táblázat Az 1549. évi adójegyzék adatai helységenként A helység neve (a jegyzékben lévő írásmód)porta szegén)- és zsellér pusztatelek új telepes egyéb Komárom megye Anyala (Anyala) 6 2 5 0 1 Bálványszakállas (Balwanzakalos) 8 5 3 0 1 Egyházszakállas (Eghazzakalos) 1 0 0 5 0 Ekecs (Ekech) 21 0 0 5 1 Ekel (Ekel) 11 2 0 5 1 Felsőszakállas (Felsewzakalos) 14 4 0 0 1 Kava (Kawa) 3 1 0 2 1 Keszegfalva (Kezekffalwa) 2.5 2 5 0 0 Martos (Marthos) 6 4 n 0 1 Megyercs (Megerch) 8 1 0 2 1 Nagygúta és Kisgúta (Naghgwtha, Kysgwtha) 49 24 4 4 1 Naszvad (Nazwad) 33 20 0 8 1 Nemesócsa (Nemesolcha) 2 0 0 1 0 Pusztaócsa (Pwzthaolcha) 1.5 0 0 3 0 Szovát (Zowad) 6 3 0 5 1 Várbogva (Warbogva) 4.5 0 0 2 1 Vártany (Warthan) 3 0 0 5 1 Vestő ( Westhew) 2 0 0 0 0 Vízvár (Wvzwar) 7 0 0 0 1 Nvitra megye Negyed (Negyedh) 13 3 0 3 1 Pozsony megve Alsószeli (Alsoozeely) 20 12 0 0 3 A Csallóközi járásban lévő jobbágyfalvak a komáromi várhoz tartoztak, de a török időkben gyakran adták őket zálogba. A falvak közül elsősorban Megyercs és Ekecs halászatból éltek. Az ekecsi jobbágyok kötelezettségei közé tartozott az aszódi császári vizafogó rekesz megépítése a Kis-Dunán. Abban az évben, mikor ennek készítésével dolgoztak és ott halásztak, mentesültek egyéb szolgálatok alól. A fogott viza 2/3 része volt a váré, 1/3 része a halászoké.161 A vizahalászattal kapcsolatban a legtöbbet idézett korabeli leírás Oláh Miklós esztergomi érsektől származik, aki az 1536-ban Németalföldön írt Hungáriájában említést tesz Gútáról is. „Aztán [(Nagy)Maros mezővárosát elhagyva - A. B.], ha sorban átkelünk az Ipolyon, a Garamon és a Nyitrán - ezekről a folyókról fentebb említettük, hogy a Dunába ömlenek -, Gúta mezővárosába érünk, mely a Vág folyó torkolatánál helyezkedik el, nem 161 MÓL UetC 86 nlO (a) 40
