Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Táj és népesség
Fehérkő várához tartozott és Serédy Gáspár tulajdonában volt, aki több váruradalom birtokosa ebben az időben. Az említett összeírás Alsószeliben egy bírót, 12 új telepes zsellért, két pásztort és 20 portát említ. Lakói új betelepülők voltak, akik a török betörések idején elpusztított község területére költöztek. De nemcsak a törökök pusztították a vidéket, hanem a császári seregek és a spanyol zsoldosok is, akik több falut felégettek a környéken.147 Negyed környékén is végigvonult és pusztított a török sereg 1529-ben, és a vidék állandó veszélyben forgott, mivel a Vág mentén gyakran vonultak a török portyázó seregek észak felé.148 A királyi adók és a sokféle katonaság fosztogatásán kívül a földesúrnak is szolgálattal tartoztak a jobbágyok. Az érseki falvak földesúrnak nyújtott járadékairól az 1570-es években kiadott urbáriumok149 nyújtanak képet. Guttha utraque: Készpénzzel egy összegben váltják meg a terménytizedet és a kereszténypénzt.150 Munera - húsvétra közösen egy oldal szalonnát, karácsonyra pedig egy hízott sertést adnak. Vizahalászathoz maguk a polgárok csinálták a rekesztést a Dunán, 2/3 az övék a jövedelemből, 1/3 a földesúré. Az eladott vizák és egyéb nagy halak ára után készpénzjárandósága van a földesúrnak és a plébánosnak, régen ezt a készpénzjárandóságot borssal váltották meg. Pénteki hal szolgáltatása a szomszéd helységekkel együtt megállapított sorrendben. A révjövedelem, „kormánypénz" az officiálisé. Régen kéthajónyi szénát kellett kaszálniuk, a hajókat a kakatiak és kövesdiek vezették le Esztergomba. Nazwad: tizedmegváltásként 1 fi, 33 den szántáspénzt (ekepénzt) fizetnek a lakosok, ebből a plébános sedecimát, tizenhatodot kap. A vizarekesztésben vagy nagy halászhálóval fogott nagy halak (nem vizák) 1/3-a a földesúré, 2/3-a a halászoké. A viza eladásából az uradalom és a plébános is részesedik, régen itt is borssal váltották meg ezt a készpénzkötelezettséget. Az árendába adott vízrekesztés után 2 rész a földesúré, 1 rész a lakosoké, most ez a rész az officiálisé. Másféle halrekesztések fogásaiból pénteki tál-halat, pisces scutillarest adnak. A pénteki halszolgáltatás rendje a szomszédos falvak bevonásával: Gúta 2 péntek, Naszvad 1 péntek, (Bálvány)Szakállas 1 péntek, Nándor (Lándor) 1 péntek. Anyala: A tizedek szállításához régen egy hajósembert (evezőst) kellett adniuk a Pozsonyba és Esztergomba menő hajókra. Szolgálatokkal tartoztak a malom és a híd körül. Bálványszakállas falu 1589-ben fizetett adója a következő volt: „A szakállosiaknak törvény szerént való adófüzetések Anno scriptum 1589. Eke dézsmával tartoznak hatod féi ekétől, minden ekétől főzetni fl. 1 den. 33. Teszen summája fi. 7 den. 31 Yz Keresztény pénzzel tartoznak, hat keresztény per den. 24. Teszen summája fl. 1 den. 44. Ismeg tartoznak szál hal pénzével summa szerént egy esztendőre fi. 42 den. 50. Szent György napi adójuknak summája fl. den 4 den. 12 V2.”151 149 MOL Uetc 43 n3 (a) és UetC 100 n52 (a) 150 A török által megszállt területeken a hódoltság nagy részén a jobbágyok jórészt, bár nem kizárólagos és tiszta formában, a távollévő földesúrral egy összegben kivetett taksás vagy summás adóban egyeztek meg. Ez korábban csak a mezővárosokra volt jellemző, de a parasztfalvak egész sora is így adózott. Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556-1767. Budapest, 1969,378-382. p. 151 Ethey: i. m. 213. p. Kereszténypénzt azok fizettek, akiknek sem földjük, sem szőlejük nem volt. 37
