Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)

Táj és népesség

Az Árpád-korban területünkön majdnem kétszer annyi település létezett, mint ma. Az egykor fennálló, de a későbbi évszázadokban elpusztult népesebb falvak, amelyek neve ma már csak egy-egy helynévben él tovább, a következők:

Agyagos: egykor Martoshoz, ma Vágfüzeshez tartozó puszta;

Andrásfalva (Andrásháza, Pesty): ma puszta Ekel határában;

Anyala: puszta Naszvad határában;

Bálványszakállas (Bálvány): ma puszta Keszegfalva határában;

Gég: Martos (Agyagospuszta) határában feküdt105 (Geg ér, Kataszteri térkép 1907);

Kava: egykor Keszegfaivá hoz (Keszegfalva, Pesty), ma Komáromhoz tartozó puszta;

Kistany: puszta Nemesócsa határában („Kis Tany - hajdan egy kis falu, hol templom is volt, és a reformátusok ide jártak N. Tanyról és Nemes Ócsárol is - ezen puszta 630 hold kiterjedésű...” [Nemesócsa Pesty]);106

Lőgör: puszta Nemesócsa határában („Lőgőr, régi iratokban Lugurnak említtetik, 400 hold kiterjedéssel..." [Nemesócsa, Pesty]);

Szántó: ma puszta Nemesócsa határában („Szántó: 467 hold kiterjedésű, bírja az Esztergomi főkáptalan...” [Nemesócsa, Pesty]);

Vöstű (Vercstő): ma puszta Nemesócsa határában („Faluhelysori dűlő - hol régente Vöstű falu állott...” [Nemesócsa, Pesty]).

Meg kell még említeni Vízvár és Szőlős pusztákat Keszegfalva (Keszegfalva, Pesty) határában. Az előbbit 1466-ban említik először a források,107 ma Vízvár a falu belterületének része. Az utóbbi bizonyára Szovát (Zoad) faluval azonos, amelyet már 1245-ben említenek az oklevelek.108 A mai Nemesócsa határába olvadt két, a 16. században létezett falu, Pusztaócsa és Márkháza („Márokháza: Lencsés Márkról neveztetik így, ki azt hajdan bírta.” [Nemesócsa Pesty]).

Negyed községet 1113-ban említik először mint a zobori bencés apátság birtokát, területe az Árpád-kortól Nyitra vármegye szélső települése. A 13. század végén, 14. század elején a település Csák Máté kezére került, majd miután hatalmát Róbert Károly megtörte, visszakerült az apátság tulajdonába. A 15. században a zobori apátság birtokai a nyitrai püspökség birtokába kerültek, amely a jobbágyfelszabadításig bírta azokat. A falu gazdálkodásában a halászat jelentős szerepet játszott, az 1206-ból származó oklevél számos halastavat név szerint említ Negyed határában.109 Ezek közül a Baláta helynév máig él a község belterületén.110

A Pozsony vármegyei Alsószeli első hiteles említése 1217-ből származik. A falu birtokosai többször változtak. 1246-ig egy része királyi birtok volt, királyi udvarnokok és őrök

105 Györffy György szerint Gég a Vág és a Nyitra között feküdt, valószínűleg ennek lakói költöztek át a Nyitra balparti „martos” részére, s alapították Martos falut. Györffy: i. m. 418. p. Más magyarázat szerint Martos neve a Márton személynévből származik. Zsittnyan István: Martos múltja és jelene. Martos, é. n. 13. p.

106 Kistanyt érseki prédiális nemesek lakták, akik több környékbeli faluban is jelen voltak és Érsekiéi központtal, külön alispán alatt, érseki széket alkottak Komárom vármegyében. A szomszédos Nagytany a komáromi várhoz tartozott. Edelényi-Szabó Dénes: Komárom megye felekezeti és nemzetiségi viszonyai a mohácsi vésztől napjainkig. Különlenyomata Magyar Statisztikai Szemle 1927. évfolyamából. 2-3. p.

107 Csánki: i. m. 518. p.

108 Csánki: i. m. 514. p. és Vlastivedný slovník obcí na Slovensku. II. (a jegyzetekben a továbbiakban VSO) 14-15. p. valamint Edelényi-Szabó: i. m.

109 Novák Veronika: Farkasd és Negyed hagyományos gazdálkodása a levéltári adatok tükrében. In Danter (szerk.): Hagyományos gazdálkodás... 25-26. p.

110 Nagy: i. m. 236. p.

29