Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)

Irodalom

Deák Antal András: Fokok és árvizek. Élet és Tudomány, 2000, 23. sz. 716-718. p.

Deák Antal András: A földárja. Élet és Tudomány, 2000, 11. sz. 332-334. p.

Dóka Klára: Az esztergomi érsekség birtokai (1726-1895). Levéltári Közlemények. 1995, 93-119. PÉber Ernő: A magyar állattenyésztés fejlődése. Budapest, 1961.

Edelényi-Szabó Dénes: Komárom megye felekezeti és nemzetiségi viszonyai a mohácsi vésztől napjainkig. Különlenyomata Magyar Statisztikai Szemle 1927. évfolyamából.

Ember Győző: Magyarország külkereskedelme a XVI. század közepén. Budapest, 1988.

Erdei Ferenc: Magyar tanyák. Budapest, é. n. (1942).

Ethey Gyula: A verebélyi érseki nemesi szék. Magyar Családtörténeti Szemle. 1941 Farkas Benő: Guta mezőváros egészségügyi viszonyai. Egészség, 1890. 4. sz. 117-126. p. Fehérváry Magda (szerk.): Gúta hagyományos gazdálkodása a XX. század első felében. Komárom, 1992

Fehérváryné Nagy Magda: Parasztság a XX. század első felében. Gútai példa. Budapest, 1988 Fekete Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest, 1943.

Fekete, Štefan: Tipy vidieckeho osídlenia na Slovensku. Bratislava, 1947.

Fél Edit: A társaságban végzett munkák Martoson. Néprajzi Értesítő, 1940. 361-381. p.

Fél Edit: A női ruházkodás Martoson. Néprajzi Értesítő, 1942. 93-140. p.

Fél Edit: A nagycsalád és jogszokásai a komárommegyeí Martoson. Kisalföldi Közlemények, I. 2. Budapest, 1944.

Fél Edit: Adatok Dunapataj néprajzához. Néprajzi Értesítő, 1937 3-4 sz. 350-366. p.

Fél Edit-Hofer Tamás: Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Budapest, 1997.

Fél Edit-Hofer Tamás: Az átányi gazdálkodás ágai. Néprajzi Közlemények VI. 2. Budapest, 1961. Felhő Ibolya (szerk.): Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. kötet. Dunántúl. Budapest, 1970.

Fényes Elek: Komárom vármegye leírása (1848). Pozsony, 1994.

Fényes Elek: Magyarország leírása II. Pest, 1847.

Fényes Elek: Magyarországnak, 's a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. Pesten, 1841.

Feszty Árpád: Az én parasztjaim. Budapest, 1897.

Filep Antal: A kisalföldi lakóház morfológiai vizsgálata. In Ház és Ember 19. Szentendre-Győr, 2006. Földes György: Csallóközi szótár. Nemzeti Kultúra. 1935. 5. szám. 243-248. p.

Földes Gyula: Felső-Csallóköz árvédekezésének története. In Két könyv a csallóközi árvédekezés történetéről. Pozsony, 1999.

Fügedi Erik: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Budapest, 1981.

Fügedi Erik: Nyitra megye betelepülése. Budapest, 1938.

Gaál Károly: A gutái “rekeszt” és a vizafogócége. Ethnographia, 1947. 252-257. p.

Gárdonyi Géza: Két menyasszony. Budapest, 1897.

Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek. Bratislava. 1989.

Györffy György: Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza lll-IV. Budapest, 1987,1998. Györffy István: A nagykun tanya. Néprajzi Értesítő, 1910. 3-4. sz. 129-148. p.

Györffy István: Az alföldi kertes városok. Flajdúszoboszló települése. Néprajzi Értesítő, 1926. 3. sz. 105-136. p.

Györffy István: Magyar falu - magyar ház. Budapest, 1943.

Gyulai Rudolf: Törökvilág Komárom megyében. Komárom, 1894.

Gyulai Rudolf: Komárom vármegye és város történetéhez. Komárom, 1890.

Haiczl Kálmán: Érsekújvár múltjából. Érsekújvár, 1932.

Flofer Tamás: A magyar kertes települések elterjedésének és típusainak kérdéséhez. In Művelődés és Hagyomány. Debrecen, 1960. 331-349. p.

Holéczy Mihály: Az Aranykert. Tudományos Gyűjtemény, 1837. Xldik kötet. 3-16. p.

Izsák Lajos (szerk.): Negyed története. Negyed, 2011.

247