Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Aklok, szállások, tanyák
ség. Az átszervezések során 1960-ban a járások szintjére kerültek le a vízgazdálkodási jogkörök, kevés volt a hozzáértő ember, és az egyes járások között sem volt megfelelő a koordináció. A pár évvel az árvízkatasztrófa után szakemberek által készített, meglepően szókimondó munka514 a rossz szervezésnek tudja be, hogy Gúta áldozatul esett az árnak. A falu védelmére a körgát megépítését egyesek a Dudvág vonalára javasolták, amely, mint arról már többször szóltam, enyhe emelkedést képez a központi hátság és a Kis-Duna vonala közötti mélyen fekvő területen. El is kezdődött az ideiglenes gát építése, a víz azonban a kanálisokon keresztül megkerülte azt, és közvetlenül veszélyeztette a települést. Ekkor egy újabb gát építése kezdődött a falu körül, azonban végül egyik gát sem készült el, és a falu nagy része víz alá került.515 Itt a víz ugyancsak megmutatta a régi, a Kis-Duna melletti természetes magaslaton elhelyezkedő, feltöltött telkek, és a harmincas évektől a legelőkből kimért új utcák közötti szintkülönbséget. Míg az előbbi helyeken, a régi utcákban csupán bokáig, térdig ért a víz, az utóbbi esetben az ablakok tetejéig, vagy még feljebb. A csallóközi tanyák esetében hasonló volt a helyzet; a legrégibb, természetes magaslatokra települt és feltöltött tanyák alig szenvedtek kárt. Azonban a legtöbb, az ármentesítések után a huszadik században létesült, általában tégla alapra vályogból épült tanya összedőlt. Az egész elárasztott területet átlagosan 2 méter magas víz borította, amely csak fokozatosan húzódott vissza, a mélyebben fekvő területeken több ezer hektáros medencék alakultak ki. A teljes ármentesítés augusztus végéig eltartott, amelynek során több helyen felrobbantották a folyók menti gátakat, hogy gyorsítsák a víz levonulását. Ez a művelet sem ment szakmai és szervezési hibák nélkül. Július 16-án a katonaság tűzszerészei a lohóti tanyák közelében 30 méter széles nyílást robbantottak a Vág-Duna töltésén. A mesterséges vízkapu azonban néhány napon belül szárazra került, míg közelében hatalmas területek maradtak elárasztva. A tanyák ugyanis a környék legmagasabb pontja környékén épültek fel, 1 km-rel feljebb kellett volna a robbantást végrehajtani.516 Az árvíz nagyban megváltoztatta a falvak képét, befolyásolta a vidék fejlődését. Az egész országot megrázta a Csallóköz jelentős részének pusztulása. A károk összege meghaladta a 3 milliárd koronát, 9175 ház dőlt romba, illetve rongálódott meg.517 Az egész ország összefogott a károsultak megsegítésére. Csehországi és északi szlovák városok, járások, szocialista nagyüzemek vállaltak védnökséget egy-egy település felett. A szocialista hiánygazdaság keretei között az ország vezetése nagy erőfeszítések árán megfelelő mennyiségű építőanyagot juttatott az árvíz sújtotta területekre. Mindenütt új utcák, házsorok épültek az összedőlt vályogfalú házak helyén. Az újjáépítéshez állami támogatást kaptak a megrongált házak tulajdonosai. A falvakból szinte teljesen eltűntek a régi, nádfedeles épületek. Az ekkor épült négyszög alaprajzú házakra jellemző, hogy magas alapra építették őket, néhány lépcsőn lehet megközelíteni a földszintet is, mintha a tulajdonosaik az újabb árvíztől akarták volna megóvni ingóságaikat. Az itteni emberek emlékezetébe mélyen beivódott az árvíz, valóságos mérföldkővé, időhatározóvá vált. Az itteni emberek tudják, mit jelent a víz előtt, vagy a víz után épült ház.518 Gútán az árvíz után fejlesztették a közműhálózatot, csatornázás kezdődött, megépültek az első többemeletes tömbházak, 514 Povodeň... 515 Uo. 76. p. 516 Uo. 46-48. p. 517 Uo. 49-50. p. Zalabai Zsigmond (szerk): Víz, víz, víz. Dunaszerdahely, 1995, 130-132. p. 518 Lásd Keszeli Ferenc: Víz előtt - víz után. In Zalabai (szerk): Víz... 144
