Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Aklok, szállások, tanyák
sett munkát. Az ötvenes években jelentős volt még a Csehországban különböző ipari üzemekben, építkezéseken dolgozók száma. Az ötvenes évek közepétől, a komáromi hajógyár bővítése után, ide is jelentős számban ingáztak a környékbeli falvakból. A hatvanas évek végéig jelentősebb ipari fejlesztés nem volt falvainkban, ami a fiatalság nagymértékű elvándorlását eredményezte. A hetvenes-nyolcvanas években számottevő ingázás alakult ki az említett hajógyáron kívül Galánta, Vágsellye és Érsekújvár ipari üzemeibe. A második világháború után, a szocializmus időszakában, a legjelentősebb ipari beruházás Gútán a Vágbesztercei Gépgyár részlegének megépítése volt. A gyár alapkövét 1969. szeptember 12-én tették le. A terv szerint a 98 millió koronás beruházás során egy alkatrészgyártó és kismotorokat összeszerelő üzem létesült. Az üzem építésével kapcsolatban járulékos beruházásként épült meg a Naszvad-Gúta közötti nyolc kilométeres gázvezeték, és megkezdődött a lakóházak rákapcsolása a földgázvezetékre. Az üzem 1973- ban kezdte meg a termelést, majd fokozatosan önállósult az anyaüzemtől. A nyolcvanas években 500-600 munkást alkalmazott. A fő terméke a Babetta elnevezésű robogó volt, amelynek 70%-át exportálták. Az évi termelés a nyolcvanas évek elején meghaladta az 50 ezer darabot.507 A négy évtizedig tartó szovjet típusú szocialista rendszer alatt a vidék lakossága körében a foglalkoztatottság terén jelentős változások történtek. Míg a kezdeti években a mezőgazdaságban dolgozók voltak többségben, az ötvenes évek gazdasági és társadalmi változásait követően az iparban, a szolgáltatásban és más ágazatokban dolgozók száma jelentős mértékben növekedett. Emelkedett a dolgozó nők száma, és hatalmas mértékben csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Meg kell azonban jegyezni, hogy a tízévenként megismétlődő népszámlálások foglalkoztatottságra vonatkozó adatai a változó kategóriák és terminológiák miatt eléggé megbízhatatlanok. A tendenciákat azonban egyértelműen mutatja, hogy Gútán 1961 és 1980 között a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 54,4 százalékról 25,7 százalékra csökkent.508 A családi gazdálkodás felszámolásával, a nagyüzemi gazdálkodás térnyerésével egyre inkább jelentőségüket vesztették a tanyák, a második világháborút megelőző lendületes fejlődésük után elkezdődött a felszámolásuk. A gútai tanyákról, árterekből az 50-es évek végén, a 60-as évek elején kezdtek az emberek behúzódni a községbe. A megalakult termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak a gépesítés miatt egyre kevesebb bérmunkásra volt szükségük. Sokan építkezésekre, üzemekbe jártak el dolgozni a tanyákról, az ingázást nagyban nehezítette a rossz közlekedés. A települést körülvevő egykori legelőket az ötvenes évek elején fölszántották, és egy részüket építkezési telkeknek mérték ki, ahol a tanyákról beköltöző családok tudtak építkezni. A községbe történő beköltözés folyamatát az sem állította meg, hogy a hatvanas években csaknem minden tanyára bevezették a villanyt. Az 1980-as években, mikor a gyűjtést végeztem, sok tanya állt lakatlanul, többnyire öregek, nyugdíjasok éltek kint a tanyákon. Különösen az ártéri tanyák tűntek el gyorsan. A gyümölcsöskertek egy része a szövetkezet tulajdonába került, amely a 70-es években kiirtotta a fákat, felszántotta, és rendszeresen kukoricával vetette be a helyüket. A gyümölcs utáni kereslet is csökkent ebben az időben. Az üresen maradt ártéri házakat is elbontották, a dombokat szétdózerolták. A 507 GVH. Gúta város krónikája. II. kötet. 431-435 p. 508 A statisztikai adatok forrásai Štatistický lexikon obcí ČSSR 1965. Praha, 1966, 432. p. Štatistický lexikon obcí 1974. Praha, 1976, 541. p. Štatistický lexikon obcí 1982. II. svazek. Praha, 1983, 1050-1051. p. 141
