Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Aklok, szállások, tanyák
zése előtt részletes tervek születtek minden idegen elem elnemzetlenítésére, illetve - elsősorban a német és a magyar kisebbség - kitelepítésére az újjászülető Csehszlovákiából. Ennek szellemében valósultak meg, munkaerő-toborzás címén, a tömeges deportálások Csehországba 1946/1947 telén, a magyar-csehszlovák lakosságcsere, a reszlovakizáció, a konfiskálások. A magyarokat megfosztották állampolgárságuktól, gyakorlatilag évekig hontalanok voltak. A lakosság nemzetiségi összetételére nézve a legmaradandóbb következményekkel a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény végrehajtása járt, amely 1947 elejétől többszöri megszakítással 1949 végéig tartott. Az egyezmény alapelve az volt, hogy a csehszlovák fél annyi magyart telepíthet át Magyarországra, amennyi magyarországi szlovák, önkéntes jelentkezés alapján, áttelepül Csehszlovákiába. A csehszlovák fél hatalmas propagandát fejtett ki, hogy minél több magyarországi szlovákot áttelepülésre bírjon. Magyarországról elsősorban a szegényebb rétegek jelentkeztek áttelepülésre, ugyanakkor az áttelepítésre kijelölt csehszlovákiai magyarok listájára a falvak vagyonosabb gazda- és iparos rétegét vették fel. A lakosságcsere különböző mértékben érintette a községeket. Elsősorban a mátyusföldi falvakat és Gútát sújtotta nagyobb arányban. A csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény alapján 1947-ben Alsószeliből 630 személyt telepítettek át Magyarországra. Ebből 51 személy alsóhatári lakos volt. Helyettük 205 szlovák család érkezett Békéscsaba környékéről. Alsóhatárra 14 szlovák család települt.486 Negyedről 1947 júliusa és decembere között összesen 435 családot, 1577 személyt telepítettek át Magyarországra.487 Gútáról 1947 folyamán 459 családot, 1934 személyt vittek át szervezett transzportokkal Magyarországra. 1948-as év folyamán további 34 család került Magyarországra a lakosságcsere folyamán. Helyükre 456 család, 1881 fő érkezett elsősorban Mezőberényből, Medgyesegyházáról és Békéscsabáról. 488 Megyercsről 71 családot telepítettek ki Magyarországra.489 Martoson 8 kitelepített családot tartanak számon.490 Az elnyomó intézkedések még az 1948. februári kommunista hatalomátvétel után is tovább folytak. 1948 nyarán az új belügyi megbízott, Okáli elrendeli több tucat település évszázados történelmi nevének eltörlését és új, minden előzmény nélküli, szlovák hivatalos elnevezések kötelező használatát írja elő.491 Ennek nyomán lett Gútából Kolárovo, Megyercsből Čalovec stb. Az egyes telepek, külterületi lakott helyek, helynevek elszlovákosítása is elkezdődött, ezért nem kis fejtörést okoz ma megállapítani, melyik eltorzított, vagy mesterségesen alkotott név melyik magyar névnek felel meg. Nemzetközi, elsősorban szovjet nyomásra enyhítettek 1948 végén a csehszlovák hatóságok a magyarellenes intézkedéseken, és döntöttek az állampolgárság visszaadásáról. A csehszlovák állampolgárságot az 1948 novemberében kihirdetett 245/1948 számú törvény értelmében megkaphatta minden magyar és valamennyi családtagja, aki 1938. november elsején ilyen állampolgársággal rendelkezett, s aki leteszi az állammal szemben a hűségesküt. Az állampolgárság megadása után, 1949 januárjában megkezdődött a csehországi munkaszolgálatra kirendeltek szervezett hazaszállítása. A deportáltak egy 486 Pukkai László: A falu felszabadulása és a háború utáni első évek (1945-1948). In Haraszti (szerk): i. m. 487 Gaucsik István: Az első köztársaságtól a rendszerváltásig. In Izsák (szerk): i. m„ 188. p. 488 Angyal Béla: Guta 1945-1949. Dunaszerdahely, 2007. 489 Községi krónika Megyercs község. Kézirat a megyercsi községi hivatalban. 490 Kocsis: A gazda családja... 68-69. p. 491 Úradný vestník, Ročník 1948. 964. Vyhláška povereníctva vnútra zo dňa 11. júna 1948, č. A-311/16-11/3- 1948, o zmenách úradných názvov miest a obcí a osád na Slovensku. 132
