Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Aklok, szállások, tanyák
Település 1900 1910 Lak (Lakszakállas) 146 750 156 782 Lakiréti tanya 61L akszakállasi rét 68 Martos 239 1155 264 1288 Agyagos p. * 97Külterület 215 Gyótva p. * 31 Kingyes p. 20 Megyercs 168 894 188 991 Koczorm. * 18Megyercsi rét 110 Megyercsi rét 147Egyéb külterület 139 Vidini p. * (Violin ?) 42 Naszvad 630 3849 722 4306 Anyala p. * 266Anyalapuszta * 305 Csalavár p. * 17Egyéb külterület 202 Csörgő p. ' 3£> Hamu sad p. 2 Leveles p. 4 Ógúta p. ‘ 45 Negyed 571 4187 825 4478 Csóványos p. 9 Nemesócsa 299 1562 333 1777 Márokháza p. 31Külterület 160 Pusztalögőr p. 135 Tany (Nagytany) 86 594 105 776 Márokház m. 19Külterület 161 Rakottyás p. ' 23 Tőröm p. ' 57 Túriszakállas 37 340 42 398 Amaóérét p. * 140Külterület 160 Összesen 4626 28807 5367 32206 Ebből a külterületen 4039 5 417 A számokból kitűnik, hogy a külterületi lakosság sokkal nagyobb mértékben növekedett a tíz év alatt, mint az összlakosság. Míg az utóbbi 11,8 százalékkal emelkedett tíz év alatt, addig a külterületeken 34,1%-al nőtt a népesség. A leginkább tanyás településnek Gúta tekinthető, ahol 1900-ban a lakosság 22,4 százaléka lakott a külterületen. Az 1910-es népszámlálás esetében közzétették a külterületi lakosság anyanyelvi és vallási adatait is. A tanyákon, a majorokban a lakosság csaknem kizárólag magyar volt, más anyanyelvű elenyésző számban fordult elő. Vallási szempontból a katolikusok domináltak mindenütt. Reformátusok nagyobb számban Bogyán (46 fő), Ekelen (104 fő), Megyercsen (65 fő), Nemesócsán (37 fő) és Túriszakállason (43 fő) fordultak elő. Alsószeli esetében 58 külterületi lakos vallotta magát evangélikus vallásúnak. Martos 215 külterületi lakosából mindössze 3 volt református. Az első Csehszlovák Köztársaság időszaka Magyarországnak az első világháborúban elszenvedett vereségét és a monarchia felbomlását követően vidékünk az újonnan megalakult Csehszlovák Köztársasághoz került. A háborús összeomlást szociális zavargások kísérték Magyarország északi vidékein. A frontokról hazatérő katonák fosztogattak, elűzték a helyi hatalom képviselőit. A csehszlovák csapatok 1918- 1919 fordulóján, olasz parancsnokaik vezetése alatt, ellenállás nélkül sorra foglalták el az északi városokat, 1919. január 10-én megszállták Komáromot. A magyarlakta vidékek lakossága az újonnan előállt helyzetet katonai megszállásként és nem hatalomváltásként értel115
