Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Aklok, szállások, tanyák
tanúskodik, hogy az Alsóhatári részen szaporodnak az istállók, az időszakos szállások, és már nem csak az Akolhelyen, hanem a réteken is. Megváltozott az alsóhatári épületeknek a neve, már nem akioknak, hanem istállóknak nevezik őket. Ez arra utal, hogy a gazdasági szerepük és az épület jellege is megváltozott az akiokhoz képest. A csallóközi részen a Dudvág, Császta folyók közelében a Rétek esetében a színes lapokon jól megfigyelhető, hogy jelentősen megnövekedett a szántóföldek aránya ezen a területen. Újabb uradalmi majorságok, Gólyás, Madérét, Rakottyás major stb., jelentek meg, de különösen a szétszórt szállások, tanyák szaporodtak el. Ezek különböző községek határához tartoztak. Rakottyásmajor Tany, Madérét pedig Turiszakállas hosszan elnyúló határának végén jött létre. A tanyaépületeknél gyakran feltüntették azok tulajdonosát. Az előző országos térképezéshez képest újabb nevek jelentek a tulajdonosok között: Farkas, Kucsora, Vermes, Borsány stb. Néhány gútai családnév is jelöl már itt tanyákat: Forró, Fekete, Szabó stb. Ők vettek itt földterületeket, telepedtek meg, elsősorban a szomszédos Bogyaréten. A gútai határban, a Császta mellékén is kiterjedtek a szántóföldek, rajtuk a már korábban is jelölt néhány szállás látható. Lejjebb haladva a Dudvág mentén a szomszédos falvak, Nemesócsa, Ekel, Megyercs határában is majorok, tanyák tűnnek fel. Megjelölésük a térképlapokon: Lögöri ház, Lapaháti (helyesen Lapuhát - A. B.) rét, Koczorház stb. Keszegfalva határában a csallóközi részen kiépült az érsekség nagy bálványszakállasi majorja. A falu határának a Vágón túli része pedig tanyákkal, szállásokkal sűrűn teleszórt terület. Puszta Káva szállások megjelöléssel rétek és szántóföldek határán található a zárt épületcsoport, több lakóház és gazdasági épület egyaránt felfedezhető a térképlapon. Agyagos Pusztán már az 1850-es években épült főkáptalani major látható. Északabbra már a naszvadi határban a Kis erdő szállások és Naszvadi szállások csoportja fekszik változatos művelés alatt álló területen. Vannak itt a környéken erdők, kertek, rétek, szántóföldek. A gútai határban rétek, szántóföldek között találhatók az Örtényi szállások és Ráczakol szálláscsoportok. Kamocsa alatt a Vág parti gyümölcsöskertekben is lakóházak jelentek meg (Varga, Dócza ház), ez új jelenség ezen a területen. A Vág másik oldalán, Kisszigeten már évtizedekkel ezelőtt is voltak akiok, kamrák, de most több lakóházat mutat a térkép a gyümölcsöskertekben, családnevekkel jelölve (Borka, Niveri, Csete Nagy stb.) A nagyszigeti részen azon kívül, hogy a Sereg akol szálláscsoport valóságos kis faluvá duzzadt, körülötte szétszórtan több új szállás, tanya tűnt fel. A kikeleti és köveslágyi kertekben is lakóházakat jelölnek a térképlapok. Negyedről sajnos csak fekete-fehér térkép áll rendelkezésemre, de ezen is jól látható a községgel szemben a Vág túlsó partján a halmazfalu képét mutató Negyedi akiók csoportja. Azonban a négy évtizeddel korábbi térképpel összevetve kevesebb épület figyelhető meg, elkezdett zsugorodni az aklokkal beépített terület, csökkent az épületek száma is. Ez jelezte, hogy a gazdasági átalakulás következtében az akiok a 19. század utolsó évtizedeiben Negyeden kezdték elveszíteni a paraszti gazdálkodásban betöltött szerepüket.415 415 A III. katonai felmérés (Zone 13, Col XVII. 1:75 000) arról tanúskodik, hogy a Patonyok vidékén is mindenütt szaporodtak a tanyák a 19. század második felében, és tovább nőtt a szántóföldek aránya. A diósförgepatonyi határ Kis-Dunára lenyúló határának végén található kompon keresztül fontos út vezetett a Csallóközből a Mátyusföldre. Továbbra is sok hajómalom működött a folyón. A utak mentén és folyóparton sok épület fedezhető fel. A falvaktól távoli, folyó melletti terület egyre inkább kezdett benépesülni. 104
